Borbála Obrusánszky: Kinek az érdeke? A tatárjárás új szemszögből
A tatárjárás előzményei
A magyar történészek a mongolok korai történetével kapcsolatban nem szólnak arról, hogy vajon miért is indultak el nyugatra, mi volt a hadjáratokkal a célja. Dzsingisz kán tanításából mindez pontosan kiderül: „Az Örökkévaló Kék Ég alatt, Napkeltétől Napnyugtáig az egész világ egyesüljön ezt a törekvést kell megvalósítani.” A célkitűzés nem más volt, mint a szkíta-hun tudatú népek egyesítése.
Miért éppen a mongolok akarták a nagy sztyeppei egységet megvalósítani? Azért, mert közöttük is elevenen élt a hunoktól származás tudat és a Európába jövet szövetséget kerestek a rokon népekkel- hallhatjuk a magyarázatot a mongol kutatók szájából.
A tatárok előtt
A Magyar Királyság a 13. század elején Európa egyik legerősebb és leggazdagabb állama volt, önálló külpolitikai irányvonallal és erős gazdasággal. Nem függtünk sem a német császártól, sem a pápai hatalomtól. Szent királyaink, Attila és Árpád ivadékai a kontinens szívében ügyesen egyensúlyoztak a nyugati mezsgyéken, ők inkább a Balkánon és Halicsban törekedtek markáns, aktív külpolitikára, ahol kialakították sajátos szövetségi rendszerüket.
András és a pápa viszonyát az egyházi bevételek megcsappanása is mérgezte, ez az 1220-as évek közepétől még inkább kiszélesedett, miután a két hatalom területi vitába bonyolódott.
A Babenberg szál
A magyaroknak nemcsak a pápasággal gyűlt meg a baja, hanem nyugati szomszédjukkal, a Babenberg-házzal is, akik IV. Béla rokonai voltak a hírhedt „merániak” révén. Nemcsak Gertrúddal voltak gondok, sokkal inkább II. (Harcias) Frigyessel, aki (1211-1246) mindenáron meg akarta szerezni a magyar királyi trónt, ezért már a kezdetektől különösen agresszívan viselkedett velünk szemben.
Belpolitikai feszültség
Rogerius mester váradi kanonok leírta, hogy miért történt viszálykodás Béla uralkodása alatt. A nemesek és a király közötti feszültség fő okául a kunok befogadását jelölte meg, bár utalt arra is, hogy a birtok visszavételi politikája is ellentéteket szült.
A kunok szerepe
A kunok egy része már akkor is nyugatra vette az irányt és bebocsátást kért a Magyar Királyságba. Elképzelhető, hogy a tatár támadáson kívül demográfiai okai is voltak a terjeszkedésnek. II. András és fia, Béla herceg örömmel fogadták be a kunokat és a moldvai és havaselvei földeken helyet biztosítottak számukra.
Tatár-magyar diplomácia
Először talán éppen a magyar nádor ölette meg a tatárok küldöttjét. Később pedig a magyarok is ezt tették a nagykán követével, közvetlenül a muhi csata előtt. A mongol hadak ennyi sértés után elindultak, bár a kínai krónika tudósításából tudjuk, hogy tartottak az erős magyaroktól.
Egy szörnyű év
A krónikások alapul vették a túlzásokba eső Spalatói Tamás feljegyzéseit, aki nem volt jelen az eseményeknél, csupán közvetett forrásokból szerezte információit. A másik forrás, Rogerius, aki maga is átélte a pusztításokat, már sokkal árnyaltabban fogalmazott, de rá csak bizonyos esetekben hivatkoznak.
Miért nem jöttek vissza?
Amint Batu kán hírét vette annak, hogy Karakorumban meghalt Ögödej nagykán, Szübőtej győzködte a fővezért, hogy azonnal induljon haza. Ezzel a mongol csapatok önként hagyták el az országot.
