Buda visszafoglalásának emlékére: A TÖRÖK BUDA EMLÉKNAPJA
2018.09.09
Szeptember 7-én „Buda visszafoglalásának emlékére tartják A TÖRÖK BUDA EMLÉKNAPJÁt. XI. Ince pápa kezdeményezésére jött létre 1684-ben a Szent Liga: a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége, amelyhez később csatlakozott Oroszország, és a bajor, szász, brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat. Négy év alatt szorították vissza a törököket. 1686-ban, 145 év után vált szabaddá Buda. Bár a seregben nagy számmal harcoltak magyar katonák is, formailag Magyarország nem volt tagja a Szent Ligának. Így aztán további árat kellett fizetnie az országnak a török kiűzéséért: a bécsi haditanács a szövetséges hadsereg eltartási költségének 70%-át a parasztokra rótta. A császári tisztek a porciók behajtásán kívül raboltak, zsaroltak. Az erdők, nádasok menekültekkel teltek meg.
„A győztes császáriak azonban nem voltak felszabadítók! I. Lipót Erdélyt német tartománnyá züllesztette, a magyar nemesség jogait megnyirbálta, a protestánsokat újra üldözni kezdte, a várainkat felrobbantotta, a javainkat elraboltatta, a korábban színmagyar területekre, amelyek lakosságát a török kiirtotta vagy elhurcolta, idegeneket, németeket, szerbeket és románokat telepített.” – Bakay Kornél, Csajághy György, Molnár V. József: Történelem 6. osztályosoknak
„Az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, és deklarálták a Habsburgok örökös (azaz örökletes) királyságát. A törökök sikeres visszaszorítása után bevonultak Erdélybe és I. Apafi Mihály aláírta a Haller-féle diplomát, amelyben Lipót oltalma alá helyezte Erdélyt, lemondott a saját külpolitikáról (a függetlenségről), cserébe azonban belügyeiben önálló maradhatott.
A bécsi hatóságok mindent megtettek, hogy felszámolják a hajdúszabadságot, így a korábban katonáskodásra kötelezett, hajdúszabadsággal élő jobbágyok visszakényszerültek a földművelésbe, a robotgazdálkodásba, s ezzel együtt a földesúri béresek lettek. A török kiűzéséért folyó háború terheit a jobbágyságra tették. Ezentúl kötelesek voltak a katonaságot elszállásolni (porció) és szállítani (forspont). A kialakuló paraszti elégedetlenség és nemesi felháborodás adott alapot a Rákóczi-szabadságharc kialakulásának ” – Wikipédia
Kép: Charles Herbel festménye a kifosztott Budáról. A vár elfoglalásakor sok szövetséges katona nem kegyelmezett az ostromot túlélt lakosságnak sem