Anonymus neve a kikapart szövegben
2015.02.11
Miután hazakerült ősi gesztánk a Bécsi levéltárból, számtalan elmélet született, hogy ki is volt a „névtelen”,s melyik Béla királyunk jegyzője volt. Az elmúlt években egy nagyon érdekes elmélet született, mely eldöntötte ezt az évszázados rejtélyt.
„Mesternek mondott P. A fent említett mester, a jó emlékezetű Bélának Magyarország dicső királyának egykoron jegyzője, üdvözletét küldi legkedvesebb barátjának, N-nek, a tiszteletre méltó és az irodalom tudományában járatos férfiúnak, és tudatja, hogy kérése teljesült. Amidőn együtt töltöttük tanulóidőnket……………….”
Kutatóink, Süpek Ottó, Kristó Gyula, Györffy György, Csapodi Csaba, és sokán mások abban egyetértettek,hogy filólógiai elemzések során a gesta írása III. Béla királyunk idejére datálható. A mű befejezése előtt Béla elhunyt. (1196) /a jó emlékezetű Bélának”/ Befejezését az 1200-a évek elejére teszik.
Karsai Géza történésznek jutott eszébe, hogy lefényképeztesse speciális módon a nagyon gyanus 1/a oldalt, mert vakarások nyoma látszott, ezért palimpszeszt oldalnak nézte. (levakarták az eredeti szöveget, és újat írtak a helyére)
Szinte hihetetlen szöveget tárt fel a fotó: ott volt minden, amit a kutatók eddig kerestek. Anonymus valódi neve, foglalkozása, beosztása, ott van az egyetemi társának neve, kinek meg igérte a gesta megírását.
Nézzük: Pousa dictus episcopus Magister…..
mesternek mondott Pousa püspök…
archiepiscopi Colocensis Hugulini……..
Hugulini kalocsai püspök…….
Béla regis Hungarie secretarius notarius…..
Béla király jegyzője, személyi titkára….
Ki volt Pousa püspök? Ebben a korszakban csak egy Pousa püspök szerepel az oklevelekben: a Bor-Kalán nembeli Nána fia Pousa, ki Bosznia püspöke, és III. Béla király nótáriusa, bizalmi embere.
A név írása változó: Pousa–Pausa–később csak Pósa
Hogy miért vakarta le a szkiptor a szöveget? Sok volt a tévesztés, de az is lehetséges, hogy a dominikánusok nem engedték meg a nevek közlését.
