Történelem

Árpád vezér sírja Esztergomban

Árpád vezér sírja Esztergomban

2014.12.28

ÁRPÁD VEZÉR SÍRJA ESZTERGOMBAN

1853-ban a Főszékesegyházi Könyvtár építése során az esztergomi Várhegy D-i lábánál fejedelmi sír leletei kerültek elő. Aranyozott ezüst lószerszám-véretek mellett aranyozott ezüst övveretek és egy gömbös végű réz ellenzővel ellátott szablya ma is megvan a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében. A fejedelmi sír feltárulkozása a magyarság számára igen nehéz történelmi időszakban történt. Az elbukott szabadságharc után, az elnyomó osztrák hatóságok ellenérdekeltek voltak a magyar dicsőséges nemzeti múlt emlékeinek nyilvános bemutatásában. Másodjára a Horn kormány idején kerülhetett volna elő a téma. Azonban az MSZP – SzDSZ pártszövetség szellemiségének ideje alatt megrendezett konferencia eredményei, ugyancsak érdektelenségre voltak kárhoztatva.

Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában

(ELTE Régészettudományi Intézet, Budapest)

(részlet)

„Az egyetlen dunántúli tarsolylemezes sírról, Banáról, nem csupán a dózsakerti településsel való lehetséges kapcsolata miatt kell szólnunk.70 A leletek – természetesen – nem ásatás során kerültek elő, így elképzelésünk sem lehet arról, hogy valójában mi is volt a sírban. Azt mindenesetre a hitelesítő ásatás megállapította, hogy a lelőhelyen egy férfi és egy női lovassír volt (női lovassírt a megyében csak Almásfüzitőről és Esztergomban, a Bibliothekánál ismerünk).

A banai férfisírt annak idején nemzetségfőnek vagy előkelő csatlósának gondolták meghatározni,71 Dienes István viszont a legtehetősebb honfoglaló magyar réteghez tartozónak, törzsi, nemzetségi előkelőnek tartotta.72 Szabó János Győző ugyanakkor kiemelkedő funkciót betöltő kavarnak sejtette a banai sír férfihalottját.73 Nem itt a helye annak, hogy részletesen elemezzük azt a tökéletes bizonytalanság, amely régészeink között uralkodik 10. századi leleteink társadalmi besorolásakor.

A banai sírban mindenesetre volt egy szerkezetét tekintve teljesen egyedi ezüst tarsolylemez, egy ezüstbevakásos bronz ellenzőjű szablya, aranyozott ezüst véretekkel díszített öv, msmerevitos tegez, vas nyílhegy, arany szemfedőlemezek. Ezekhez társultak az aranyozott ezüst lószerszámveretek és az aranyberakásos vaskengyel. A női sírban arany ruhadísz, valamint aranyozott ezüst lószerszámveretek kerültek elő.

A banai férfisír tehát tarsolyát tekintve egyedül áll a 10. századi leletek között. Egyedül áll azonban abban is, hogy a lószerszámveretek teljesen aranyozottak, sőt, kengyele aranyberakásos. Olyan kiemelkedő leletegyüttesünk lószerszámveretei, mint a geszterédi74 vagy a zempléni,75 csak részben aranyozottak, mi több, ezekben az együttesekben csak egyszerű vaskengyelek vannak – a banai aranyozott, e vonatkozásban kivételes a korszak leletei között. Aranyozott ezüst díszítése van a rakamazi szórvány kengyelnek,76 amely viszont valószínűleg az itteni feldúlt „A” sírhoz tartozott, s ismerünk egy lelőhely nélküli ezüstborításos, aranyozott vörösrézzel berakott kengyelt.77 Ha tehát a gazdagságot, előkelőséget a nemesfém, illetve nemesfémmel díszített tárgyak alapján ítélnénk meg, akkor felszerszámozott lovát tekintve a banai sír előkelőbb, mint a geszterédi, zempléni vagy rakamazi sírok.

Mivel, mint láttuk, a banai sír hierarchikusan kiemelkedik a legkiemelkedőbb honfoglaló leletek között, fentiek után nemigen lesz más választásunk, mint Árpád sírjának tartani. A választás, a lehetőség persze nem bizonyosság.

Mivel a 9/10. század fordulóján a honfoglaló magyarok között nem számolhatunk más jabguval, illetve a kazárok által beiktatott méltósággal, csak Árpáddal, a banai férfisírt Árpád sírjának kell tartanunk a korábban elmondottakkal is összefüggésben.

Rovásírás

A közelmúltban nagy publicitást nyert az 1983-ban Szarvason talált VIII. századi avar tűtartó, amelyen 58 türk és „magyar” jel olvasható Vékony Gábor következő olvasatában: „Üngür démon ellen legyen itt ez a vas. E tű szúrja át a démont, tű, tű, aki a rosszat elvarrod. Aki elbontasz, egybeöltögetsz. Üngür démon, ne egyen meg engemet, űzd, emészd el őt Istenem!”. Ezen olvasatból az avarok magyar nyelve nyert bizonyítást.

A szöveg még azt is bizonyítja, hogy az avaroknak Egy Isten hite volt, hittek a Biblia által is leírt démonvilágban és abban, hogy Istenhez fohászkodva ezeken a lényeken erőt lehet venni.

Még szintén kedvelheted...