Történelem

A dicsőséges északi hadjárat és bukásának oka

A dicsőséges északi hadjárat és bukásának oka

Éppen száz esztendeje, hogy a magyar Vörös Hadsereg offenzívája – az északi hadjárat – során, június első napjaiban a magyar csapatok visszafoglalták Lévát, Érsekújvárt, Selmecbányát, Zólyomot, Tokajt, Sárospatakot, Kassát és Sátoraljaújhelyt.

Mi is vezetett odáig, hogy magyar városokat kellett visszafoglalni?

A Károlyi Mihály-kormány egyik „zseniális” döntése a katonaság szervezett leszerelése volt, a világháború frontjairól hazatérő katonákat egyszerűen szélnek eresztették. Egy olyan helyzetben, mikor mindenki más állig fel volt fegyverkezve, azzal a nem is nagyon titkolt szándékkal, hogy területet hasítson ki magának Magyarországból.

A kommunista hatalomátvételt követően a békekonferencia Budapestre küldte tájékozódni Jan Christian Smuts brit tábornokot, aki április 4-én egy kedvezőbb javaslatot tett, megígérve a gazdasági blokád feloldását, és Magyarország meghívását a béketárgyalásokra.

Kun Béláék, mint kiderült, igazán méltó kollégái voltak a „vörös grófnak”. A kormányzótanács csak akkor fogadta volna el az új demarkációs vonalat, ha a megszálló csapatok nem avatkoznak bele az ország gazdasági és politikai viszonyaiba, valamint Szegeden és Aradon visszaállítják a proletárdiktatúrát.

Mit lehetett tenni?

Természetesen a Nagy Testvérhez fordultak segítségért. Május 18-án Szamuely Tibor repülőgépen Kijevbe utazott, ahol tárgyalásokat folytatott, majd vonattal utazott Moszkvába, hogy Leninnel tárgyaljon. Több ízben találkoztak is, de segítséget nem sikerült kijárnia, az oroszokat is eléggé szorította a kapca, elég volt nekik a maguk baja. Az előretörő fehérek már Moszkvát fenyegették.

Magyarországon ezalatt zajlott a mozgósítás. A Vörös Hadsereg főparancsnokának névleg ugyan Böhm Vilmost nevezték ki, de a valódi vezető, a vezérkari főnök Stromfeld Aurél vezérkari ezredes volt. Ő, mint régi katona, legalább értett a hadviseléshez.

A Vörös Hadsereg általános ellentámadása 1919 május 20-án indult meg. Az elsődleges cél a román és cseh erők közötti ék kialakítása, a két ellenséges hadsereg szétválasztása, Miskolc és Kassa visszafoglalása volt.

Miskolcot sikerült visszaszerezni, ez meg is adta a kezdő lökést északi hadjáratnak. Három hét alatt elfoglalták a Felvidéket a Nyitra-Zólyom-Kassa vonalig, elérték a lengyel határt Bártfánál.

Csakhogy…

A visszafoglalt városokra már nem magyar trikolór, hanem vörös zászló került. A Felvidék északi területein pedig kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Nagy ötlet volt, a még egy hónapig sem létező államalakulatnak nem voltak belső támogatói, de legalább a külföld se nézte jó szemmel. Viszont az új tanácsállam létrehozása betett a magyar katonák moráljának is. Ők azért indultak hadba, hogy a felvidéki területeket visszaszerezzék Magyarország számára.

Nem tudom hányszor fordult elő a történelemben, de minden bizonnyal nem sűrűn, hogy egy hadsereg egyszerűen hazament. Miután kiderült, hogy a kormány céljai köszönő viszonyban sincsenek a katonák elképzeléseivel, a hazafiak és a hivatásos képzett tiszti kar elhagyták a sereget. Stromfeld lemondott, Böhm Vilmos is lemondott hadsereg-főparancsnoki tisztéről. Velük együtt tömegesen távoztak a főtisztek és altisztek. Sokan megszöktek, vagy egyszerűen hazautaztak.

Június 30-án az antant követelésének eleget téve megkezdődött a Felvidékről való visszavonulás, a dicsőséges északi hadjárat dicstelen véget ért.

Még szintén kedvelheted...