Nem kellene Budapestből Dubajt csinálni
Dercsényi Dávid
Bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben, derül ki Ráday Mihály műemlék- és városvédő szavaiból. Most a Lánchíd kiszélesítése van soron, amit még Gerő Ernő sem lépett meg. De Ráday elmondja véleményét a többi budapesti gigaprojektről is, és azt is elárulja, melyik három betű fog nemsokára a város felett magasodni.
Hvg.hu: Kiszélesítené a főváros és a kormány Lánchidat, 80-80 centiméterrel, mi erről a véleménye?
Ráday Mihály:
A Lánchíd történelmi, nemzeti jelkép, amit sok dolog jelez, többek közt az, hogy a háború után elsőként ezt állította helyre a nemzet közös összefogással, de ez szerepel a kétszáz forintos hátulján is. Egy ilyen szintű jelképet pedig nem szabad aszerint változtatgatni, ahogy egy csoportérdek megkívánja. Azt hallom, hogy a párban sétáló gyalogosok nem férnek el rajta kényelmesen vagy a biciklistáknak gondot okoz rajta kerékpározni. Egy első rangú országos kincs esetében el kellene viselniük a gyalogosoknak és a biciklistáknak azt a 300 méter kényelmetlenséget.
Hvg.hu: Pedig a biciklistáknak ez nagy könnyítés lenne.
R. M.:
Arról már régóta szó van, hogy a Lánchidat gyalogos és biciklishíddá kellene alakítani. Ehhez azonban azt kellene megoldani, hogy annak aki Budáról Pestre akar menni, vagy fordítva, ne kelljen az M0-s körgyűrűre kivándorolnia. De erről is megszületett már a megoldás rég: még a Kossuth híd bontását megelőzően eldöntötték, hogy alagutat kell építeni a Széna térről az Erzsébet térig, aminek ma talán már kijjebb, a Városligetnél is lehetne egy kijárata.
Hvg.hu: Ma már könnyű megkerülni az örökségvédelmet, ez számos beruházásnál látható.
R. M.:
Régebben rendkívül jól működtek a tervtanácsok, többeknek is tagja voltam. Itt a tervezők és beruházók bemutatták a terveiket, amit a főépítészek, a zsűri tagjai, köztük a műemlékesek megjegyzésekkel láttak el, azt magukévá tették az építők, egy-egy terv olykor 2-3-szor is megfordult és szinte mindig jobb lett. A kiemelt beruházás kategória ezeket az egyeztetéseket zárja ki többek közt.
A háborús pusztítás paradox módon a budai Várban egy esetben inkább jót tett: a Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren egy eltúlzott méretű épület volt, ami szinte teljesen elnyomta a Mátyás-templomot.
Ugyanígy ellenzem a Városliget, a világ első tervezett közparkjának beépítését, mikor a Palotában meg lehetett volna oldani a Nemzeti Galéria elhelyezését a most épp visszaépített Főőrségi épület vagy Lovarda helyén.
Hvg.hu: Mit gondol a fővárosban megvalósuló magasházakról?
R. M.:
Nem hiszem, hogy a lapos Pesten is kilátópontokat kellene létesíteni pl. Újpesten, Angyalföldön, vagy akár a budai oldalon a Kopaszi-gáton. Arról nem is beszélve, hogy a városból mindenhol látszik majd a Mol-székház tetején 140 méter magasról virító Mol felirat. Budapest speciális város, van egy hegyes és egy lapos fele. Nem kellene Budapestből Dubajt csinálni.
Fontos, hogy a műemlékvédelemnek egy országban egységes szempontok szerint kell működnie, nem pedig kerületenként, vagy járásonként másképp, hogy a közös örökség védelme érdekében munkálkodók ne legyenek kiszolgáltatva a helyi erőknek.