Viorel Dănacu: A románok 1918 után keményen küzdöttek Erdély elszakításáért
2020.06.14
A dokumentumokból kiderült a cél: a keresztény magyar állam megdöntése.
Évtizedek óta az egyik legnagyobb talánynak számított, milyen szerepe volt a szabadkőműveseknek a trianoni diktátum előkészítésében és megvalósulásában.
Több mint tíz éve ebbe az állott, bűzös mocsárba rondított bele Raffay Ernő egy kisebb Amazonas mennyiségű tiszta vízzel. Ő ugyanis odament az eredeti forráshoz, a Magyar Országos Levéltárba, ahol lefotózta a legfontosabb 11 ezer szabadkőműves dokumentumot.
Igen, pontosan azokat, amiket maguk a szabadkőművesek írtak, ugyanis minden tettükről jegyzőkönyvet vezettek. Ezekből pedig hajmeresztő kép bontakozott ki a pöfékelve művelődő urak köréről. Céljaik: a keresztény magyar állam megdöntése, a bolsevizmus térhódításának előkészítése, a Tanácsköztársaság terrorjának ideológiai megágyazása, és még egy olyan ifjúsági szervezetet is létrehoztak, a Galilei Kört, amely politikai gyilkosságok kitervelésével és kivitelezésével foglalkozott. Amikor Károlyi Mihályon keresztül átvették a hatalmat, tevékenységük egyenes következménye volt az idegen megszállás, ami Trianonhoz vezetett.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hosszas interjút adott a Magyar Távirati Irodának Trianon okairól, idézzük: „A politikus megítélése szerint két – a marxista–liberális történetírás és politika által elhallgatni próbált – ok van, amelynek tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le Trianonról, ez a Monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés, valamint a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta.”
Most megsemmisítő választ adhatnánk erre egy hamarosan megjelenő új könyvből idézve, de ennek is eljön az ideje. A lényeg: Romsics már nem legendának, hanem egyszerűen mesének tartja ezt a témát, így nyilván Semjén Zsolt és Boross Péter is csacskaságokkal szórakoztatta önöket.
Viorel Dănacu elmondta: „A románok 1918 után keményen küzdöttek diplomáciai vonalon Erdély elszakításáért, a kulisszák mögött arra próbálták rávenni a nagyhatalmakat – Angliát, az USA-t, Franciaországot és Olaszországot –, hogy fogadják el a románok területi követeléseit. Ezeket a kulisszaharcokat szabadkőműves vonalon vívták.”
Majd Dănacu így folytatja: „A román delegáció tagjait Párizsba érkezésük után, 1919. január 18-án rögtön beavatták a francia Grand Orient Páholyba. Miért? Mert szükséges volt arra, hogy jogilag elismertessék és elfogadtassák a Nagy Egyesülést. (Nagy-Románia létrehozását – a szerk.) Ezért Ion Brătianu, aki a román küldöttséget vezette, utólag átadta a stafétát Alexandru Vaida-Voevodnak, hogy a román nagypáholy rangidőse lehessen, így egyenlő félként tárgyalhasson a többiekkel. Az erdélyi politikus, Alexandru Vaida-Voevod fáradságos munkája a trianoni békeszerződés aláírásában öltött testet.”
Értik? Ez nem holmi zavaró budapesti levéltári dokumentum, egy megcáfolhatatlan jegyzőkönyv, hanem magának az egyik fő román szabadkőművesnek a videós nyilatkozata.
Szakács Árpád
A szerző Lovas István-sajtódíjas újságíró