Matematikai bravúrt rejtett a 3700 éves agyagtábla, mely évtizedeken át zavarba ejtette a tudósokat
Matematikai bravúrt rejtett a 3700 éves agyagtábla, mely évtizedeken át zavarba ejtette a tudósokat
2017.08.26
A világ legrégebbi és legpontosabb trigonometriai táblázatát rejti egy 3700 éves babilóniai agyagtábla: ausztrál kutatók egy új vizsgálatnak köszönhetően azonosították a vésett jeleket, amelyek a pitagoraszi számhármasok speciális mintázatát mutatja. Az ausztrál kutatócsoport szerint ősi matematikusok arra használták a táblát, hogy paloták, templomok és csatornák megtervezéséhez végezzenek vele számításokat.
„A Plimpton 322 több mint hetven éven át hatalmas rejtélyt jelentett a matematikusok számára, amióta felismerték, hogy a püthagoraszi számhármasokat rejti” – mondta Dr. Daniel Mansfield, a New South Wales-i Egyetem kutatója. A nagy rejtély egészen eddig az volt, hogy vajon mire használták.
A Plimpton 322 táblán négy oszlopban és 15 sorban számok vannak az akkoriban jellemző ékírással írva, hatvanas számrendszerben. „Kutatásainkból kiderült, hogy a Plimpton 322 derékszögű háromszögek formáit írja a trigonometriaegy újszerű, arányokon és nem szögeken és kerületen alapuló módszerét használva.
„Lenyűgöző matematikai munka, amely a vitathatatlan zseni tanúbizonysága” – fogalmaztak a szakértők, akik eredményeiket a Historia Mathematica című tudományos lapban mutatták be.
Eddig az időszámítás előtti második században élt Hipparkhosz görög csillagászt tartották a kutatók a trigonometria atyjának. A Plimpton 322 nevet viselő agyagtábla azonban, amely ma a New York-i Columbia Egyetem könyvtárában található, több mint ezer évvel régebbi. Az agyagtáblát több mint száz éve fedezte fel a mai Dél-Irak területén a legendás régész, Edgar Banks, akiről Indiana Jones alakját is mintázták. Az úgynevezett pitagoraszi számhármasok speciális sémájával évtizedek óta fejtörést okoz a matematikusoknak.
Teljesen átírhatja a matematika alapjait és eddig használt módszereit a 3700 éves babyloni ékírásos matematika tábla, mely a mainál is fejlettebb rendszert használ!
Sokan még mindig abban a hitben élhetnek, (mivel az iskolákban is ezt próbálják eladni nekik), hogy a fejlett matematika alapjait az ókori görögök, az euklidészi matematika, vagy Pithagorasz alkották meg, hozták létre… Mivel régóta tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen sok ezer évvel előttük már fejlett civilizációk léteztek szerte a bolygón (Közép-és Dél-Amerikától Egyiptomon át Mezopotámiáig, ez nem újdonság…! Maximum összeesküvés-elméletnek titulálja a hivatalosan elfogadott vagy bigott tudomány, az oda nem illő leleteket pedig a Smithonian-múzeum süllyesztőibe, vagyis titkos páncéltermeibe küldik….
De mostantól tudósoknak is kezébe került a cáfolhatatlan bizonyíték: A fejlett babyloni matematikai ékírásos tábla
Nos valójában az ókori görögök előtt több ezer évvel már a mai matematikánál is fejlettebb matematikai rendszert használtak Mezopotámiában, Babylonban….. 3700 évvel ezelőtt… Erre most jöttek rá tudósok, miután megtalálták azt a babiloni ékírásos táblát, mely tökéletes mértékben alkalmaz egy mainál sokkal fejlettebb trigonometriát, kerüli a kezelhetetlen számokat és tökéletesen kidolgozott rendszere van! Az ő sokkal fejlettebb (és „valahonnan” megkapott tudásuk most mindezzel a felfedezéssel tudósok szerint forradalmasíthatja a mai matematika módszereit is! (VilagHelyzete)
A sydneyi New South Wales Egyetem kutatói rájöttek, hogy a táblán lévő, 4 oszlopba és 15 sorba rendezett számok soronként egy-egy derékszögű háromszög oldalait jelölik. Ráadásul a tábla készítője a görögökétől teljesen eltérő trigonometriai megközelítést alkalmazott, ugyanis nem a szögekre koncentrált, hanem az arányokra.
A tábla pedig nemcsak a világ első ismert trigonometriai táblázata, hanem máig a legpontosabb ismert trigonometriai táblázat is.
Ennek oka, hogy a babiloni matematika nem 10, hanem 60-as alapú számrendszert alkalmazott, aminek előnye, hogy a 60-at sokkal több egész számmal lehet elosztani úgy, hogy egész számot adjon ki, így sokkal pontosabban lehetett számolni vele, mert kevésbé kellett a zárt alakban nem leírható törtekkel vesződni. A kutatók szerint ezért a babiloni matematika nemcsak a mai oktatásban, de az építészetben és a számítástechnikában is meg tudná könnyíteni az életünket.
A kutatás során az is kiderült, hogy az elképesztő munkával megalkotott tábla valószínűleg nem oktatási segédeszköz volt, hanem építészeti szerszám, hiszen sokat segíthetett a babiloni épületek tervezésében. A kutatók szerint a táblának eredetileg hat oszlopa és 38 sora volt.
A babiloniakról a mai napig keveset tudunk, és ugyan sok agyagtábla maradt fenn tőlük, ezeket azonban eddig nem tanulmányozták annyira behatóan, mint a Plimpton 322-t. A régészeti leletek mellett főleg görög feljegyzésekből tudjuk, hogy a mezopotámiai civilizáció elképesztően fejlett technológiával hozott létre a világ más részein élők számára csodának számító épületeket, de eddig nem volt világos, hogyan birtokolhatták az ilyen épületek tervezéséhez szükséges matematikai ismereteket. A Plimpton 322 azonban most megmutatta, mennyire fejlett is volt a babiloni matematika.