Történelem

A Kréta szigetén talált 5,7 millió éves emberi lábnyom megbuktatja az őshaza-Afrika teóriát

A Kréta szigetén talált 5,7 millió éves emberi lábnyom megbuktatja az őshaza-Afrika teóriát

2018.08.30

Ilyen az, amikor egy egyszerű lábnyom borítja több száz év tudományos kutatásait és az azokra felépített, általánosan elfogadott és tanított elméleteket!

5,7 millió évvel ezelőtt valahol Kréta szigetén egy emberszerű figura téblábolt ismeretlen célja felé. Sorsa természetesen szintúgy ismeretlen. Azonban csodák csodájára a lábnyoma ilyen elképzelhetetlenül hosszú idő után is jól kivehető módon megmaradt, amit most képzett tudósok vizsgálgatnak és eközben roppant mód zavarban vannak.

A problémát elsősorban az okozza, hogy ennek a lábnyomnak nem lenne szabad léteznie. Nem ott és nem akkor.

Az emberiség evolúcióját taglaló hivatalos állásfoglalás szerint fajunk őshazája Afrika lehetett, onnan szóródtunk szét különböző népvándorlások formájában. A XX. század egyik legnagyobb, antropológiai jellegű felfedezése volt az, amikor rátaláltak az Australopithecus fosszilizált maradványaira, amelyekről kimutatták, hogy afrikai eredettel rendelkezik. Később Tanzániában leltek rá mintegy 3,7 millió éves, úgynevezett laetoli lábnyomokra, ami megerősíteni látszott azt a feltevést, hogy az ember őse legelőször Afrikában jelenet meg. A különböző, őstörténeti-antropológiai jellegű leletek tovább növelték ennek a teóriának a hitelességét. Olyannyira, hogy ma szinte alapvetésnek számít a gondolat, miszerint valahol mindannyian afrikaiak vagyunk.

A szakemberek még azt is biztosra vették, hogy a fekete kontinens olyan jó helynek bizonyult annak idején, hogy onnan több millió évig ki sem tettük a lábunkat. Aztán ilyen-olyan okokból kifolyólag rákényszerültünk arra, hogy nekilássunk világot látni, így kezdtünk el terjeszkedni Ázsia és Európa felé.

Mindez most megdőlni látszik. A Kréta szigetén talált 5,7 millió éves emberi lábnyom ugyanis rámutat arra, hogy miközben minden korabeli emberelődnek Afrikában kellett volna lennie, akadtak renitensek, akik fittyet hánytak a jövő elmélet alkotóira és teljesen jól érezve magukat tettek-vettek például ezen a szigeten. Ha pedig egy ősünk megfordult itt, akkor minden bizonnyal nem volt egyedül. Ha nem volt egyedül, akkor kizárt, hogy igaz legyen az őshaza-Afrika teória, legalábbis a jelenleg elfogadott formájában.

A problémát a tudósok is érzik. Per Ahlberg, az Uppsala Egyetem professzora szerint a lelet „megkérdőjelezi az emberi evolúció jelenleg érvényben levő narratíváját és a jövőben vélhetően nagy vita fogja övezni ezt a témakört.”

A lábnyommal kapcsolatban a kételkedők azt hangoztatják, hogy talán nem is valamiféle emberőstől származik, hanem például egy majomfaj képviselőjének a lenyomatát vizsgálják most nagy izgalommal. Oké, csakhogy legjobb tudomásunk szerint Kréta szigetén soha nem éltek majmok. A sziget akkoriban nem is volt sziget, hiszen még nem vált le a Kelet-Mediterráneumi szárazföldről, ami tulajdonképpen Európa délkeleti partvidékét jelenti.

Egyelőre tehát az a helyzet, hogy közel sem biztos az afrikai származásunk, legalábbis annak feltételezett időszaka nagyon úgy néz ki, hogy helytelenül lett megállapítva. Ebből az következhet, hogy az ember jóval korábban színre léphetett, mint azt eddig gondolták.

(Hihetetlen – Körösztös György)

Még szintén kedvelheted...