A Szent Korona egyik története: örmények és hunok készítették?
Csomor Lajos szerint a Kaukázusban, hunok és magyarok között, az örmény egyház fennhatósága alatt készült a Szent Korona.
Az 1978-ban Amerikából hazatért Szent Koronát 1983-ban vizsgálhatta meg először független kutatócsoport. Csomor Lajos aranyműves vezette a csapatot. Két és fél éves felkészülés után jelentkeztek be a vizsgálatra.
– Hetente, kéthetente összegyűltünk, 1982 nyaráig csináltuk ezt a felkészülést – nyilatkozta lapunknak.
Mindent számba véve és megvizsgálva maradt 67 kérdésük, amelyekre, úgy gondolták, választ csak akkor kaphatnak, ha a kezükbe adják a koronát.
– Megtudtam, hogy a korona átadásának egyik feltételéül azt szabták az amerikaiak, hogy a magyar vezetésnek engedélyeznie kell a korona tudományos vizsgálatait – idézte föl az aranyműves.
– Az aranyműves vizsgálat kiértékelésnek az lett az eredménye, hogy a korona szerkezetileg egységes – tette meg első megállapítását Csomor.
A korona hátsó felén lévő három földi uralkodót ábrázoló kép nem volt rajta eredetileg. A korona tetején lévő kereszt pedig nem ferde, hanem – természetesen – egyenes volt.
– Az is kiderült, hogy nem tizenkettő apostolkép volt a keresztpánton, hanem nyolc. Világossá vált, hogy a párta és az abroncs egy anyagból készült. Ez azért fontos, mert a párta az abroncshoz képest aszimmetrikusan van felszerelve – állítja Csomor.
A szakember véleménye szerint Kárpát-medencei és dél-ukrajnai leletek alapján a Szent Korona aranyépítményén alkalmazott technológia hun kori, legfeljebb ötödik század végi. Csomor nem mellesleg a Szent Koronán lévő két katonaszent ruházatán olyan motívumokat fedezett fel, amelyeket 4-5. századi hun katonák viseltek!
Csomor Lajos szerint az örmény egyház térítette a kaukázusi hunokat és magyarokat – már a Kr. u. 1. századtól kezdve –, s Artholo neve első térítőként is értelmezhető.
– A Szent Korona készítők az örmény egyházhoz tartoztak, a keresztpántos koronaforma pedig egyértelműen hun: a Szent Koronát a Kaukázusban, az ottani hun–magyar népek között, az örmény egyház fennhatósága alatt tervezték meg – összegzett Csomor.
– A Szent Korona művészettörténeti szempontból a világ egy legértékesebb műtárgya, régészeti szempontból az egyik legkülönlegesebb. Nemcsak a jelképe, hanem a tulajdonosa is a magyar államnak, rendelkezik a Magyarország feletti főhatalommal. Szakrális tárgy is, mert a hatalom, amit hordoz, Jézustól származik – méltatta a Szent Koronát Csomor Lajos.
