Emlékezzünk Szent László lányára, Szent Piroskára
Árpád-házi történelmünk egyik érdekessége, hogy a kései utókor szemében egy kissé árnyékba került Szent Piroska, a lovagkirály lányának emléke, akinek ma van az egyházi ünnepe.
Már csak azért is, mert emléke további lehetőséget ad az édesapja által kínált közép-európai összefogás bővítésére Délkelet-Európán keresztül, el egészen Konstantinápolyig, a keresztény értékek és életek védelmében. Személye összeköti a nyugati és keleti keresztényeket, ami nem is olyan elhanyagolható ebben a keresztényüldöző világban.
Szent Piroska 1088-ban született, Adelhaid rheinfeldi hercegnő és Szent László lányaként. Nagyon korán árvaságra jutott. Édesanyját már kétéves korában, míg édesapját hétévesen vesztette el. Ezt követően unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. 1104-ben, 16 évesen nehéz lépés következett be életében.
Házasságukból 8 gyerek született: négy lány és négy fiú, köztük Manuel, aki I. Manuel néven igen híres bizánci császár volt.
Piroska, azaz most már Eiréne, kitűnt műveltségével és diplomáciai jártasságával, nem hiába, hiszen Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. Férjét gyakran segítette tanácsokkal, amolyan társuralkodóként közvetített Bizánc és a Magyar Királyság között.
- Ugyancsak ő alapította Konstantinápolyban a Pantokrátor-kolostort és a hozzá tartozó kórházat.
- 1134-ben férjét elkísérte a hadjáratba. Itt megbetegedett, és valószínűleg fertőzésben hunyt el két nappal Nagyboldogasszony ünnepe előtt.
Piroska-Béke-Idegen – három név és ugyanaz az Árpád-házi szent. Ugyanakkor egy magyar népmesei hős, aki legyőzi a farkast, a GONOSZT. Így is emlékezünk augusztus 13-án Piroskára, mert tudjuk, hogy a népmesék hősei és a szentek közt a magyar néplélekben csak árnyalatnyi a távolság.