Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/II. Rész

Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/II. Rész

Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/II. Rész

 „Már Schoenvisner észrevette, hogy a Regia Civitas felirat utánzata a regensburgi denárok „Regina Civitas” feliratának. Regina Civitas volt Regensburgnak olaszos latin neve, mely 907-től 1009-ig folytonosan szerepel a bajor pénzeken, a mikor azután a németországi latinságban használatos Ratisbona váltotta fel. Szent István pénzein a Regia Civitas a m. királyi város. Vajjon Esztergom avagy Fehérvár értendő-e alatta, ma már nem állapítható meg, csak az bizonyos, hogy a regensburgi „Regina Civitas” utánzata. MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET 1000–1325 Szent István pénzverése

 A fentiek alapján, az érme, nem készülhetett 1009 után.

II. Henrik bajor herczegnek 985 és 995 közt vert – négy háromszöget a kereszt sarkaiban ábrázoló – obolusaiban sikerült felismernünk Szent István pénzeinek közvetlen regensburgi előképét is, a miből két következtetés vonható. Az egyik az, hogy Szent István talán már a X. században (997 és 1000 közt), de – mivel ennek a „Rex” czím használata ellentmond – mindenesetre uralkodása legelső éveiben verette első pénzeit. Ha később tette volna, úgy bizonyára sógora és nem 995-ben meghalt ipja pénzeit vette volna mintául.(Hóman Bálint : Magyar pénztörténet 1000 – 1325)

Elképzelhető, hogy nemcsak a Szent Istvánnak tulajdonított dénárt, hanem még a neki tulajdonított obulosokat sem ő bocsátotta ki. Amennyiben ez az érme Géza pénze lenne, akkor a Rex bizonyítja, hogy Géza király volt. De maradjunk kizárólag a restaurált éremnél.

 „ Összhangban van ezzel a ténnyel, hogy a H2 dénár másik oldalán a térben ábrázolt, zárt korona abroncsán a REGI („a király részére”) dativus olvasható, amely megmondja: a királynak készült uralkodói jelvényről van szó.” GERICS JÓZSEF – LADÁNYI ERZSÉBET

Források Szent István királlyá avatásának történetéhez

 penzvero.hu/termek/szent-istvan-ezust-denar-szinesfem-masolat/

 A numizmatikai szakma állásfoglalása szerint az érme hátoldalán lévő kép egy karoling templomot ábrázol, a korabeli általánosan elterjedt európai érmeverési mintának megfelelően.

 Álláspontom szerint azonban ez nem épület, hanem egy ismeretlen korona képe szerepel a dénáron. Az abroncs csúcsos előlapját négy kő díszíthette. Felsőpántja tetején dőlt kereszt található. Zárt korona, önálló, hűbérúrnak nem alávetett király viselhetett ilyet. Csüngők nincsenek rajta, vagy a helyhiány miatt nem jelezték, így nem tűnik bizánci típusú koronának.

A boltozatos, dőlt keresztel ellátott koronatípus nem egyedülálló alkotás.

  A III. Ottó királykori pénzén látható dőlt keresztes korona

és a 997. évi császári pecsét ormán enyhén dőlt kereszttel ábrázolt korona korszerűnek igazolja az István H2 dénárjainak legjobb példányain térben ábrázolt, zárt korona enyhén dőlt keresztjét is. Ugyanezt, vagyis a III. Ottó korának való megfelelést kell megállapítanunk teljes hangsúllyal a szent korona felső részének, a latin koronának tetején lévő, enyhén dőlt keresztről is. István (vélt vagy valódi) koronájának formáját nem lehet III. Ottó idejével ellentétbe állítani.

(GERICS JÓZSEF–LADÁNYI ERZSÉBET