A 432 Hz frekvencia jelentősége
A DNS másolási frekvenciája és a Föld alap rezonanciája is 8 Hz. Ez utóbbit Schumann rezgésként ismerik, amelyik egy globális elektromágneses rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között. A zene alapvető eleme különböző hangok harmonikus összecsengése. Amennyiben a zene alapja a korábban említett 432 Hz, az egyvonalas „C” hang frekvenciája 256 Hz, amely a 8 Hz-es természetes frekvenciának öt oktávval magasabb felharmonikusa. Így a zene, amit hallgatunk, összhangban lesz ezekkel a testünket és környezetünket felépítő rezgésekkel és segíteni fog abban, hogy harmóniába kerüljünk saját magunkkal és a minket körülvevő világgal, sőt még az egészségünk megőrzéséhez is hozzájárul, ami nem más, mint a testünk harmonikus működése. Ezzel szemben, ha a referenciapontunk 440 Hz, akkor függetlenül attól, hogy milyen stílusú zenét csinál vagy hallgat valaki, mindenképpen egy disszonanciát hoz létre a zene és önmaga valamint a természet között. Ez a hatás nem csak a zenei stílustól független, hanem még attól is, hogy milyen hangközrendszert építünk fel erre a frekvenciára. Ez a disszonancia pedig gyengít minket fizikailag és mentálisan is, aminek következtében könnyebben irányíthatóvá és kihasználhatóvá válunk. Ez megmagyarázhatja, hogy olyanok, akiknek hatalom van a kezében és fizikailag valamint mentálisan is uralni akarnak minket, miért mutatnak egyáltalán érdeklődést a hangolás kérdése iránt.
A 432-es szám primtényezői 2^4 * 3^3 (2*2*2*2*3*3*3) – ezzel szemben a 440 primtényezői „szabálytalanabbak” (2*2*2*5*11). A zeneelméletben a két legmeghatározóbb szám a 3 és a 2*2=4, ezzel szemben a 11-nek szinte egyáltalán nincs közvetlen szerepe.
432 Hz a normál „A” hang legoptimálisabb frekvenciája
432 Hz a normál „A” hang legoptimálisabb frekvenciája, az erre épülő skála az ún. Verdi-skála (lásd lentebb). A 440 Hz-es nemzetközi szabvány bevezetése előtt különféle normál „A” hangokat használtak, ami kamarazenénél problémát jelentett a nehezen (pl. zongora) vagy nem hangolható (egyes fúvósok) hangszerek esetében. A komolyzene ma szigorúan 440 Hz-es hangolást használ, a könnyűzenében azonban előfordulhatnak másfajta hangolások is, a könnyűzenében általában használatos hangszerek (gitár, szintetizátor, elektromos zongora és hegedű) egyszerű hangolhatóságának köszönhetően.
- A filozófus hangolás
- Az aranymetszés frekvencia
- A földi frekvencia
