Vajk nevével bizonyítható, Géza fejedelem első felesége Adleída lengyel hercegnő volt Szent István király édesanyja
Vajk (Walka=Harc) nevével bizonyítható, Géza fejedelem első felesége Adleída lengyel hercegnő volt Szent István király édesanyja
Írta és összeállította: Szabó Gábor
Felismerésem: Szent István király születésekor kapott Vajk nevéből kiindulva bizonyos, hogy a lengyel Adleida hercegnő volt az édesanyja, nem pedig Sarolt, aki Géza fejedelem második felesége volt. Vajk szónak magyarul nincsen értelme, ezért is tartották pogány névnek. Lengyelül walka: harc. Géza fejedelem újszülött fiának első felesége, Adleida lengyel hercegnő, Mieszkó fejedelem lánya iránti tiszteletből adhatta a lengyelből magyarosított nevet. Magyarban a „ka” (Gábor-ka) kicsinyítő képző, ezért maradt el az „a” a név végéről. Az „l” és a „j” hang nyelvünkben felcserélhető, ezt jelzi az ly-os írásmód a „j” hang esetében. Így lett a Walka-ból Vajk, magyarul a Harc, amely méltó egy fejedelemi férfihoz.
Bizonyítékok röviden:
- A merseburgi püspök, Thietmar följegyzése alátámaszthatja, hogy a Vajk-ot a keresztény királyra használhatták.
- Géza első két leányának és utolsó két leányának születése között feltűnően sok idő telt el.
- a Saroltról a 990-es években szóló leírások nem illenek egy feltehetően negyvenöt-ötvenöt év körüli fejedelemasszonyra
- nehezen képzelhető el, hogy Koppány egy ilyen életkorú asszonyt kívánt feleségül venni, hiszen a fejedelemség elnyerésének nem volt feltétele a Sarolttal való házasság.
A krakkói lengyel krónikás Jan Długosz 1440-ben, Ulászló megkoronázása alkalmával járt Székesfehérváron, ahol a piactéren álló Szent Péter és Pál templomról írja, hogy itt van eltemetve Géza fejedelem és felesége, Szent István anyja, Adleida lengyel hercegnő, Mieszkó fejedelem lánya.
ASZTALOS LAJOS:
Ioan Fadrusz, István, a Szent és a többiek
„A magyar névtudomány a Vajk nevet szláv eredetűnek tartotta. A múlt század elején korszerű névtudományunk megalapítója, Melich János a szlávból magyarázta. E szerint a régi lengyel Vajk becéző személynév. De másik kiváló nyelvészünk, Gombocz Zoltán sem sorolta első királyunk világi nevét régi török eredetű személyneveink közé.
Györffy György szerint (István király és műve, 58. old.) a Vajk emellett a -k kicsinyítővel ellátott rég ‘zsír’ jelentésű vaj szóból is eredhet. Mint írja, annak, hogy a Vajk-ban Szent Adalbert szláv Vojtech nevét keressük, nemcsak nyelvi, hanem időbeli nehézsége is van. Adalbert ugyanis Vajkot kamaszkorában ismerte meg, amikor már minden bizonnyal ez volt a neve.
Benkő Loránd egyik tanulmányában (Doboka és társai, Magyar Nyelv, 2003. 4. sz., 409–411.) cáfolja Németh Gyula eredeztetését. Ugyanis a török nyelvekben Vajk személynév nem létezik, a török köznév magyar képzése pedig puszta elképzelés.
A merseburgi püspök, Thietmar följegyzése ezt alátámaszthatja, hogy a Vajk-ot családi körben a keresztény királyra is használhatták. Az nem valószínű, hogy ő a király egyházi nevét nem ismerte. Feltűnő viszont, hogy a Stephanust a latin szövegben nem említette. Nagy valószínűséggel tudatosan használta a Vajk-ot, mert tudatában volt a szláv nevekkel, elsősorban a szerb Vójk-kal való azonossága.”
2009. november 25. ASZTALOS LAJOS/ Ioan Fadrusz, István, a Szent és a többiek/Szabadság, Helytörténet, Kolozsvár közelről/