Új bizonyítékok került elő Zsindely Ferenc államtitkár naplójából Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságáról
Horthy-korszakot Kutatók Társasága
2016\09\30
Ismeretlen forrás Teleki Pál haláláról!
Részletek Zsindely Ferenc naplójából
Nyári Gábor
Teleki Pál halálának körülményei a mai napig a figyelem középpontjában állnak. Aligha akad olyan a téma iránt kicsit érdeklődő személy, aki ne gondolkodott volna el, hogy mi is történhetett azon az utolsó, 1941. április 3-i végzetes éjjeli órán. Van néhány későbbi visszaemlékezés Teleki holttestének felfedezéséről, létezik egy szakmailag számos szempontból kétségbe vonható orvosi jelentés, de nagyon ritka az események idejéből származó, értékes forrás. Most azonban egy ilyen került elő! Egy részlet Zsindely Ferenc, Teleki közeli munkatársa és bizalmas barátja naplójából. Zsindely április 3-án reggel az elsők között látta a holttestet, és még aznap papírra vetette első gondolatait.
Zsindely Ferenc (1891–1963) a Horthy-korszak magyar politikai elitjének jelentős tagja, az események aktív alakítója volt. 1931 és 1944 között kormánypárti képviselő, 1938-tól kezdve pedig a legfelsőbb döntéshozó körök tagjaként dolgozott. Határozottan és nyíltan németellenes politikát folytatott. Teleki Pál közeli jó barátja és munkatársa volt, így amikor a gróf 1938-ban elvállalta a kultuszminiszteri tisztséget, Zsindelyt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkárává nevezte ki. Teleki második miniszterelnöksége alatt Zsindely szintén államtitkári pozícióban átkerült a Miniszterelnökségre, ahol a kormányfő legszűkebb bizalmi körének tagjaként tevékenykedett.
A politikus – és nem mellékesen irodalmár – Zsindely igen részletes naplót vezetett, amely eddig elkerülte a kutatók figyelmét. Maga a kézirat is kalandos utat járt be, szerzője a világháború után jobbnak látta, ha őrzésével megbízza egyik közeli barátját, K. Kovács Pétert, aki egykori tanítványaként és kiváló térképészként szintén jó kapcsolatot ápolt Telekivel – K. Kovács is bizalmi embernek számított, a kormányfő 1940-ben bizalmas megbízással küldte az Egyesült Államokba.
1941. március 30.
Szegény kis öreg Bólit úgy megsajnáltam. Tegnap este megint, mint már jó egypárszor. Tegnap délután mondták meg neki, hogy Hanna sohasem lesz többé egészséges. Ezt hát tudja már ő is, de a helyzetet nem akarja megérteni. Még ő vigasztal engem, hogy járni azért majd fog talán Hanna is, közvetlen veszély nincs eltekintve persze attól a veszélytől, amely bármilyen súlyos szívbajnál állandóan forog.
Itt ez a jugoszláv helyzet, amelynek akut háborús veszélyéről az országnak sejtelme sincsen. Itt a pénzügyminiszter lemondása, a közélelmezési bajok, árvíz, így tavasszal minden összegyűlik a feje körül…!
1941. április 3.
A miniszterelnökünk ma éjszaka agyonlőtte magát. Nyilván azonnal meghalt. Kissé nyitott szájjal feküdt az ágyában, lehunyt szemmel, sápadtan, semmi idegenkezűség szegénykén. Fekete mongol bajuszt festett ajakára a lecsorgó vér, csupa vér a párna.
Meggyónt, másnap áldozni akart: feláldozta életét az Úristennek áldozatul a nemzetért.
Levelet írt a kormányzó úrnak, levelet a feleségének. A kormányzó levelét sajátkezűleg két példányban lemásolta, ezt Inczének küldte a kabinet részére. Az Inczének írt kusza sorok így kezdődnek: ezzel talán használhatok még a nemzetnek. A feleségéhez írt levél első mondata: a nemzet becsülete, amelynek én legfőbb őrzője vagyok, elveszett.
1941. április 4.
Nagyon szerettem én ezt a szegény kis Bólit, de hogy mennyire, ezt csak most tudtam meg, amikor ilyen kurtán-furcsán elment.
Géza fia sem lesz boldog sohasem: tisztára az apja. Marcsi sem, Zichy Nándorné, lányuk. Szeretnivaló teremtés mindkettő. A kis öreget sem kényeztette sohasem a sors, csak fent a levegőben volt boldog.
1941. április 5.
Ma délután volt a rekviem a Mátyás templomban. Az öreg Witz Páter mondta a misét, Bóli gyóntatója, akit átmenetileg egyszer képviselőnek is megtett, nagyon szeretett s akinek szerdán este meggyónik.
Zsindely Ferenc naplója több szempontból is tartalmaz újdonságokat. Betekintést enged Teleki és felesége kapcsolatába, a miniszterelnök lelkiállapotába, bemutatja egyes politikusok reakcióit. Ami azonban a legérdekesebb, az Teleki holttestének rövid leírása, és feleségének írt búcsúlevelének említése. Ez utóbbi – ha valóban létezett – soha nem került nyilvánosságra.
Források:
Részlet Zsindely Ferenc naplójából. K. Kovács Péter által készített másolat, 1964. In: K. Kovács Péter hagyatéka. A család birtokában.
Hajdú Anikó és Kovács Anikó személyes közlései a szerzőnek.