Szent István koronája és kora

SZENT ISTVÁN királyunk trónszéke

 Igen, jól olvasták, megvan szent királyunk trónszéke, csak méltatlanúl feledésbe merült.

István koronájáról, az általa hímeztetett kazuláról könyvtárnyi irodalom született, addig trónszékéről 

 alig  találni egy-két cikket. Most erről a márvány székről adok egy kis ismertetőt.

        Egyszerű, márványlapokból összeállított trónszék. Az oldalain márványberakások díszítik, ezeket

kutatóink későbbi korra teszik:

                Jobb oldalon egy szőlőt metsző szolga, a bal oldalon egy feltehetően vitéz töredékes alakja

van ábrázolva. A szék töredékes állapotban került elő a XIX. századi ásatás folyamán.  A törökök 150

 éves uralma kezdetén a királyi palota termeit földel töltötték fel, hogy a vár szilárdabb legyen.

Mikor a régészek kiásták Géza nagyfejedelem, ill. István király által épített palota részeit, megtalálták

a trónszéket is töredezett állapotban. A helyiséget István születési helyeként, később tróntermének ha-

tározták meg. Nézzük meg a Képes Krónika ide vonatkozó képét:

           Hertul fia Miklós miniátor képe alapján határozták meg a termet István király születési he-

lyének. A középen álló oszlop és borda indítások szinte azonosak a képen és a helyszínen. A Krónika

 képén a leendő király, Vajk megszületését látjuk. Sarolta királynő mutatja a jóslás alapján megszületett

kis gyermeket a születést megjósoló szent férfinak. Mellette, koronával a fején Géza nagyfejedelem.

Korona van a fején, hiszen ő volt az első koronás királyunk! /igaz, nem felkent, püspök által lett meg-

koronázva./

                                   Szent István király legendája Hartvik püspöktől:

                              Megjelent ugyanis boldog István levita és első vértanú előtte, a levita öltözet díszeivel ékesítve, és így kezdett szólni hozzá: „Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá.” Rácsodálkozván az asszony így válaszolt: „Ki vagy, uram, vagy mely néven neveznek?” „Én vagyok – felelt az –, István első vértanú, aki először szenvedett vértanúságot Krisztus nevéért.” Ezt mondván eltűnt.

                              István király trónszékének története:

Mikor Adalbert püspök és III. Ottó császár elhatározták, hogy  Géza fiából, Vajkból királyt kreálnak,

hogy végre a nyugati országoknak ne kelljen retteni a magyarok betöréseitől, nemcsak koronáról,

hanem trónszékről is gondoskodtak. Hiszen Nagy Károly trónszéke ott állt az Aacheni dóm termében,

mely alkalmasnak találtatott az új magyar király számára is. Ennek mintájára készíttettek egy hasonlót,

melybe beleültettél Vajkot, a frissen felkent, megkoronázott magyar királyt.

                              Nagy Károly trónszéke az Aacheni dómban. /ma is ott van, meg lehet tekinteni/

Viszont Nagy Károly trónjának is van előzménye, mely történet nagyon érdekesen alakult. 791 évben

Nagy Károly megelégelve az avarok állandó betöréseit, /ők is kalandoztak, mint a honfoglaló ma-

 gyarok/ hadjáratot indított az avar birodalom ellen. Több évi hadjárat alatt lassan felőrölte az avarok

 ellenállását, bekebelezte Dunántúlt, s a birodalmához csatolta. Majd átadva a hadsereg vezetését fi-

 ának, Pippinnek, ő tovább űzte a maradék avar népet egészen a Tiszáig. Itt meg találta az avarok

 kagánjának a várát /a ringet/ elfoglalta és kifosztotta azt. Az avarok teljes kincstárát találta a ringben:

15 ! szekérre tudták felpakolni az itt talált mérhetetlen sok drágakövet, arany és ezüst tárgyat, drága

szöveteket, sok mázsa arany solidust, melyet a Bizánci udvar fizetett az  avar kagánoknak váltság-

díj fejében. E kincs tömegben volt később Nagy károlynak tulajdonított „Olivant” nevű harci kürt,

egy drága mívű arany szabja, melyet később Nagy Károly kardja néven mutogattak. / a hun Attila ki-

rály kardjának tartották,/ s egy 82 cm. nagy arany szobor, mely valamelyik avar kagánt ábrázolta,

trónján ülve:                           

                              Einhard: Vita Karoli Magnus könyvében így ír erről:

              ” A hun nemesség teljesen elpusztult ebben a harcban és vele pusztult minden dicsőségük. Minden pénzük és kincsük, amit hosszú évek alatt felhalmoztak a frankokhoz került és emberemlékezet óta nem volt nekik ilyen gazdag zsákmányuk. Mindaddig a hunokat szegény embereknek tartották, de oly sok aranyat és ezüstöt találtak a kagán palotájában, és oly sok értékes zsákmányt szereztek a harcban, hogy azt gondoljuk, hogy a frankok jogosan szerezték vissza a hunoktól azt, amit a hunok jogtalanul szereztek meg korábban más népektől.”

Kiegészítésképpen: A frankok hunoknak tartották az avar népet! /mára bebizonyosodott, hogy helyesen/

Itt most a kagáni szobor az érdekes. Nézzük meg a szobor trónszékét! Teljesen olyan, mint Nagy Ká-

ároly, és Szent István trónszéke! Feltételezhető, hogy Nagy Károly mesteremberei ennek mintájára

építették meg az ő márvány trónszékét. Majd ezt a mintát hozták a térítő püspökök Szent Istvánnak is.

Az arany szobor ma is megvan Conques város Sainta-Foy kolostorában, ahol a bevétel emelése cél-

jábol mint Szent Fides szobrát mutogatják.

Megjegyzem, hogy Szent Istvánnak volt még egy trónszéke Székes-Fehér-Váron is, a koronázó temp-

lomban. Ezt a trónszéket az évente megtartott törvénylátó napokon használta. Később ezt a trón-

 trónszéket használták az új királyok megkoronázásánál is. /mikor a törökök elfoglalták a várost, 

felgyújtották a templomot is, s minden berendezés elpusztult./

                                     Nagy Károly trónszéke az Aacheni dómban,

                                     Szent István trónszéke Esztergomban,

                                     Nagy Károly féle kard  Bécsben ma is megnézhető.

Közzétéve ennyi ideje: 3 weeks ago, szerző: Cirbolya apó

https://martelyman.blogspot.com/2023/01/szent-istvan-kiralyunk-tronszeke.html

Még szintén kedvelheted...