Krónikáink titkai: ŐS-BUDAVÁR, a magyar királyi székhely
Krónikáink titkai: ŐS-BUDAVÁR, a magyar királyi székhely
Új ismeretek láttak napvilágot a magyarság származását, uralkodói vérvonalát, szakrális spiritualitását és Istenhez fűződő viszonyát illetően. A korszakalkotó és tabudöntögető adatok, melyek arra hivatottak, hogy megerősítsék nemzetünk magyarság-tudatát és visszaadják néki jogos önbizalmát és önbecsülését, felbőszítette a konzervatív szemléletű történelem híveit a helyett, hogy újragondolnák és új alapokra helyeznék a szemmel láthatóan részint meghamisított és kitalált, részint elutasított magyar ősiséget. Ebbe a kérdésbe tartozik Ős-budavár enigmája is.
Vágjunk is a közepébe! Az alapkérdés, amire a választ keressük, a következő: Hol található Alba Regia, az Árpádok szentséges erőkkel áthatott fővárosa, ahol végül a Szent Koronát a mindenkori szakrális magyar király fejére helyezvén égi, isteni erőkkel képezték ki, majd pedig vértezték fel az avatási ceremónia keretében a soron következő uralkodót?
Ha pedig be tudnánk azonosítani ezt a térséget, akkor az vajon többet is elárulhat számunkra egyrészt a múltunkról, másrészt a jövőnkről?
Mit tudnának a jelenkori látók és tudók hasznosítani e szakrális szegelet örökségéből spirituális szempontból?
Ősbuda kérdésének megválaszolásához végezzünk egy kis időutazást a Kárpát-őshaza olyan távoli múltjába, amelynek kutatása – ha lehet – még nagyobb ellenállást váltott ki egyes körökből, mint az hunok és a magyarok eddigi őstörténete.
Thierry Amadé, a híres 19. századi francia kutató, aki egész életében megszállottan foglalkozott Atilla és a hunok históriájával, beszámol egy francia hagyományról, mely szerint az ősfranciák, a gallok a trójai csata után elmenekültek Kis-Ázsiából. A trójai herceg vezette nép a Kárpát-medencébe vándorolt, mai divatos szóval migránsok voltak.
Itt uralkodójuk székhelyet is alapított. Fővárosuk a Szikambria (Sicambria) nevet kapta. Az ott élők magukat szikambereknek hívták.
Attila később egy ugyanilyen várost építetett a mai Visegrádi- és Pilis-hegység régiójában. Tehát már két azonos nevű fővárossal van dolgunk.
Mindezek tükrében értékelni tudjuk Thierry azon megállapítását, mely szerint a két Szikambria ugyanaz, mivel Attila az ott talált romokon építette úját saját székhelyét.
A két főváros megalapítása között több mint ezer esztendő telt el, mialatt a szikamberek továbbvándoroltak nyugatra és a mai Franciaország területén telepedtek le, ahol fővárosuk Párizs lett.
A történelmi bizonyítékokat pedig I. Szulejmán egyik krónikája szolgáltatja, a Tarih-i Üngürüsz, amely egy Paradisz nevű király Firanko nevű fiát említi, aki népével útra kelt Pannóniába. Majd talált egy Szikara nevű hegyet, ahol székhelyet építtetett.
Tehát találtunk két teóriát: egy francia hagyományokon és egy népi elbeszéléseken alapulót, illetve egy szultánnak fordított-írott krónikáét. A konkrét kérdést így tehetnénk fel: azonos-e egymással a két Szikambria: Parisz/Firanko és Attila Szikambriája?
Mielőtt szabatosan válaszolnánk a kérdésre, vezessünk be még egy történeti szálat! A magyar krónikák Alba Regia városát, magyarul Fehérvárat nem azonosítják a mai Székesfehérvárral, mint ahogyan azt elvárjuk tőle. Számos ellentmondás és érthetetlen részlet fakad abból, ha a mai Székesfehérvárt tekintjük Alba Regiának.
Ez a paradoxon viszont egy csapásra feloldódik akkor, ha megfontolás tárgyává tesszük Lánszki Imre elméletét, melynek alapján FEHÉRVÁR nem azonos a mai Székesfehérvárral, hanem Visegrád közelében állt egykoron. Nem a fent említett kutató az egyetlen, aki úgy látja, hogy a mai Buda vára megépítése előtt valahol a Dunakanyarban, a Pilisben volt az ominózus királykoronázó Fehérvár.
Összefoglalva, három Fehérvárról szereztünk eddig tudományt: a trójaiak alapította Szikambriáról, valamint Attila, hun király székvárosáról, továbbá Árpád vezér Fehérváráról.
A nagy dilemma úgy oldható fel, hogy tudomásunkra jut, hogy Attila nem üres, lakatlan vidékre érkezett, amikor hunjaival a Kárpát-medencébe bemasírozott, hanem egy azonos nyelvet, ti. a hunok nyelvét beszélő népet talált itt. Ők lehettek a trójai szikamberek leszármazottjai.
Anonymus leírása így szól:
” A révet ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el (Békásmegyer), azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a felhévizekig.”
„Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, minden vitézével együtt bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat – egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületeket.”
Fontos tudni, hogy hévizek e területen csak Százhalomtól eddig a helyig (Budakalász) fakadtak. Ettől észak-abbra csak melegvíz források vannak! Mindezt a forrásvizi mészkő fellelési lehetőségei bizonyítják.
Ősbuda azaz Vetus Buda nem azonos a mostani (Ó)Budával azaz Alte Ofennal. Hanem az ezen a részen állhatott és az Etelsburgnak azaz Attila városának és esetleg Sicambria romjain épült fel.
Itt állhatott a közelben a Fehér-egyház azaz Alba Eclesia, amit összekevertek a mai Székesfehérvárral és így az Ő szerepét teljesen/abnormlisan megnövelték.