Történelem

Horthy Miklós utolsó élő testőre a Nemzeti Bank aranykészletének németek általi kifosztásáról /RÉSZLET

Horthy Miklós utolsó élő testőre a Nemzeti Bank aranykészletének németek általi kifosztásáról /RÉSZLET

RÉSZLET

A németek közül többen is beszéltek magyarul, mert mint kiderült, ők a Waffen-SS-be besorozott magyarországi svábok voltak. Módfelett megkönnyebbültek, hogy sikerült ilyen olcsón megúszniuk a kalandot. Megemlítették, hogy nem csak ők, hanem a Vár ostromára kivezényelt SS-egység katonái is nagyon tartottak a testőrségtől. Lementünk az udvarra, és a szélesre nyitott kapun át észrevettük, amint a Bécsi kapu felől egy szakaszra való karszalagos nyilas érkezik, Gömbös Ernő főhadnagy, a néhai miniszterelnök nyilassá lett fiának vezetésével.

Bejöttek az udvarra, majd Gömbös parancsot adott, hogy az összes fegyvert hordjuk össze egy helyre.

Mielőtt elkezdtünk beszélgetni, megemlített egy titkot, amit még soha senkinek nem mondott el. Úgy gondolom, hogy 1944. októberének mára már történelmi távlatba került szomorú eseményei olyan fontos részét alkotják a magyar történelemnek, hogy minden, még a legapróbb információ is fontos lehet az utókor számára.

Nos legyen, elmondom, amit 1944. október 16-án láttam, illetve hallottam, közvetlenül a lefegyverzésünk után. A laktanya kapujánál álldogáltam, és nem voltunk ugyan foglyok, de még nem tudtuk, mi lesz a további sorsunk. Ekkor figyeltem fel arra, hogy a Kapisztrán templom melletti sárga épület, a Magyar Nemzeti Bank akkori székháza előtt megáll öt teherautó, amelyeket géppisztolyos nyilasok felügyelnek. Kis idő múlva kinyílt az alagsor ablaka, amelyen át egy futószalagról faládákat kezdtek felküldeni.

A ládákat a fegyveresek a teherautókra pakolták fel. Igencsak furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Én is egyenruhában voltam, így odaléptem az egyik barátságosabbnak tűnő nyilashoz, és szóba elegyedtem vele. A beszélgetés közben megkérdeztem, hogy mi van a faládákban.

A nyilas ekkor közelebb hajolt, és bizalmasan elmondta, hogy 186 mázsa színarany, amit „Szálasi testvér” jóváhagyásával átadnak a németeknek, úgymond megőrzésre. A nyilas azt is közölte, hogy a teherautók a Kelenföldi pályaudvarra hajtanak, ahonnan az átadott aranykészletet vonaton szállítják tovább Németországba.

A háború után sokat beszéltek a híres-hírhedt aranyvonatról, meg a nyilasok által Németországba hurcolt nemzeti vagyonról, amelynek egy része soha többé nem került haza. De arról soha és sehol nem találtam semmilyen forrást, hogy a németek 1944. október 16-án rátenyereltek volna a Nemzeti Bank aranykészletének egy részére. Csak azt tudom mondani, amit akkor láttam és hallottam. Ki tudja, mi lett ennek az aranynak a sorsa…

Mi történt a Szálasi-puccs után?

Még október 16-án este – már teljesen sötét volt – megérkezett egy szakasz nyilas, és zárt ponyvás teherautókra parancsoltak fel bennünket. Fogalmunk sem volt, hogy hová megyünk, negyedórás zötykölődés után egy katonai épületnél fékezett a tehergépkocsi, minket pedig letereltek az alagsorba. Másnap este a Kelenföldi pályaudvarról nyilas felügyelet alatt mentünk tovább, egész éjszaka vonatoztunk.

Csak amikor reggel megállt a szerelvény, akkor derült ki, hogy Pápára érkeztünk.

és másfél napig felénk sem néztek, ott voltunk étlen-szomjan. Végül a fogságunk második napján benyitott hozzánk egy nyilas karszalagot viselő főhadnagy egy zászlós kíséretében, és impertinens hangon a következőket mondta: „Ide figyeljenek, mától a Szent László hadosztály kötelékébe tartoznak.”

Még szintén kedvelheted...