Petőfi Sándor a Szibériai Barguzinban halt meg
II. RÉSZ:
PETŐFI SÁNDOR A SZIBÉRIAI BARGUZINBAN HALT MEG
HADIFOGOLYKÉNT?!?
A Petőfi születés-történet elmondásával a költő sorsával való foglalkozásom itt azonban még messze nem ért véget, s végig vezetvén a Petőfi-születési hellyel kapcsolatos emberi méltóságon aluli vitát rátérnék az apámmal a szintén 60-as évek-béli gimnáziumi időszakomból való „Petőfi-kutató” beszélgetésünkhöz. Apám tudta, amit tudott Petőfi szabadszállási születéséről, s ezt immáron velem is megosztotta. Ám a gimnáziumban felkeltették érdeklődésemet a költő eltűnésével kapcsolatban is. Az általános iskolában a 60-as évek első felében azt tanultuk, hogy Petőfi haláláról teljesen bizonyosat pontosan nem lehet tudni, mivel holtestét nem találták meg a Segesvár-fehéregyházi csatatéren, ahol nyoma veszett, viszont valószínűleg elesett , s a többiekkel együtt Őt is egy közös sírba temették el. Ez nyilván egy fel nem oldott ellentmondás.
Foto: Segesvár- Petőfi eleste
” HAMVAIDNAK ELHOZÁSA VÉGETT/ ELZARÁNDOKOLNÁNK SZÍVESEN,
DE HOL TETTEK LE A FÖLDBE TÉGED?/HOL SÍROD?/ NEM TUDJA SENKI SEM„
Ismervén apám ambiciózusságát közöltem Vele: Az nem lehet, hogy ne találták volna meg holtestét, vagy valahol hadifogságban ne bukkant volna rá senki katonatársai közül, hisz bármekkora harc is lehetett ott, valaki ne találta volna őt meg, vagy esetleg láthatták, hogy elhurcolja az ellenség fogságba. Hosszú éveken át kutatták, s kutatják csontjait ma is hozzáértő szakemberek, de sajnos ő teljes egészében eltűnt, s a közös sírt, ahova kerültek az elesett katonák csak ő miatta?!? nem bontják meg. Érdeklődésem valahogy szöget üthetett apám a fejébe is, s aztán néhány hónappal érdeklődésem után arcán örömmel egy könyvvel jelent meg, s közölte, képzeljem el, eldöntötte, hogy ő is megkísérel Petőfi eltűnésének utána járni, mert mintha évekkel ezelőtt valakitől azt hallotta volna ő is , hogy Petőfi nem halt meg, hanem vagy az osztrákok, vagy az oroszok fogságába esett. Gondolta, a kutatást itt először akkor még a falunkban, az egykori mezőváros Szabadszálláson kezdi.
– Látod fiam ! El sem tudod képzelni , milyen nagy öröm az nekem, hogy rábukkantunk erre a Petőfi-könyvre ! Nem azért első sorban ,hogy tudom magam is: van ilyen könyv Petőfi szabadszállási születéséről, hisz ebben én sok szabadszállásival együtt tökéletesen biztosak voltunk ,miszerint: itt született Petőfi, hanem, hogy így Te magad is leírva láthatod – én már nagyvonalakban el is olvastam – hogy minden szinte pontosan úgy történt, mint ahogy a te dédnagyapád elmesélte nekem. A könyv egyébként a tekintetben nekem is új, hogy Petőfi fogságba hurcolásában magam se hittem, pedig, ha ez igaz, akkor bizony újra kell temetni őt, itt itthon Szabadszálláson a kiskunsági magyar szülőföldjébe.
Az ezt követő 1-2 évben apám egy kezdeményezést indított levélben a Magyar Tudományos Akadémia és más illetékesnek vélt szervek, majd a minisztériumok irányába. Egyrészt,hogy az illetékes szervek intézkedjenek afelől, hogy a legkülönbözőbb kiadványokban és hivatalos dokumentumokban a jövőben az ilyen estekben szabályozott módon javítsák Petőfi szülőhelyét. Másrészt pedig, hogy kontrollálják le a könyv szerzője által feltárt ill. felkutatott tények alapján, hogy igaz-e az, miszerint Petőfit nem egy Segesvár melletti közös sírba temették el, hanem, mint az a könyvből kiolvasható és látható, a szibériai Barguzinban lévő ALEXANDER SZTYEPANOVICS PETROVITS névvel és 1823-1856 életkorral megjelölt lefotózott síremlék alatt a magyar Petőfi Sándor nyugszik ? Sajnos azonban apámat nem kis döbbenetünkre többszöri kísérlete ellenére válaszra sem méltatták. Abban az időben, a „70-es, „80-as években mást nem lehetett tenni, csak e helyzetbe beletörődni. Vagy a biztosan várható küzdelem „hadakozásairól” dönteni. Apám azonban úgy döntött, hogy ez utóbbit nem vállalja be.
Az expedíció 1989-ben indult: Kiszely István, az ismert antropológussal, régészekkel, Balajthyval és Kérivel. Morvai vezette az expedíciót. Barguzinban meggyőződésük szerint megtalálták Petőfi sírját és csontvázát, azonban erről azóta is vita folyik tudományos berkekben. Kéri Edit egyébként 1989 végén megírta könyv alakban az expedíció történetét, „Petőfi Szibériában” címmel, amit 1990. februárjában ki is adtak. A könyv nagy siker volt.
Az expedíció 1989-ben indult: Kiszely István, az ismert antropológussal, régészekkel, Balajthyval és Kérivel. Morvai vezette az expedíciót. Barguzinban meggyőződésük szerint megtalálták Petőfi sírját és csontvázát, azonban erről azóta is vita folyik tudományos berkekben. Kéri Edit
