Szigetvár ostroma: egyedül hagyták Zrínyit százezer törökkel
Zrínyi Miklós vezetésével magyarok, horvátok, szerbek százai adtak iskolát a világnak bátorságból, önfeláldozásból 1566. szeptember 7-én. Miért épp Szigetre zúdult 100 ezer török, és miért ment Zrínyi önként a biztos halálba? Miért nem volt több katona a várban és miért állt tétlenül a hatalmas osztrák had?
Zrínyi és maroknyi csapatának hőstette történelmünk közismert epizódjai közé tartozik, és már-már egyedülálló módon azt is elmondhatjuk, megítélésében nincs vita megosztott társadalmunkon belül. Az események szigorúan vett krónikáját már mi is sokszor, sok módon megírtuk, ezért most, a 450. évfordulón inkább néhány kevésbé ismert, mégis érdekes részletet emelünk ki.
Miért pont Szigetvár?
Kezdjük azzal, miért épp a mai szemmel jelentéktelennek tűnő Szigetvár vált a szultáni had, az Oszmán Birodalom roppant katonai erejének célpontjává? Egyrészt, Sziget akkoriban egy fontos területen fekvő, jól megerősített vár volt, másrészt viszont a török támadás eredeti célja feltehetően nem is ez volt.
1566-ban nyugatnak indultak, de azt már nem tudjuk, Bécs ostromára készültek-e, vagy eleve valami közelebbi célt választottak.
Védték a köldökzsinórt
Abban az évben egész jól haladtak, ám Nándorfehérvárnál hatalmas esőzések támadtak, a díván feltehetően nem merte megkockáztatni, hogy tovább mennek – már ha ez volt a cél -, hanem életbe lépett a „B-terv”, és Szigetvár felé fordultak, hogy akkor inkább a hódoltság területét bővítsék.
Ha bárki elvágja, 20 ezer török harcos marad magára a magyar királyok egykori fővárosában, és biztosan elvész ez a fontos hídfő.
Mit keresett ott Szulejmán?
A szultán számára mégis megtörtént a baj, hiszen az ostrom végét nem élte meg, a hosszú menetelés, a tábori élet fáradalmai halálosan kimerítették.
A másik oldalon pedig Zrínyi Miklóst találjuk, a dúsgazdag, komoly befolyással rendelkező magyar főurat, a keresztény világ egyik legkiválóbb hadvezérét, aki a több mint százezer fős oszmán sereggel 2500 vitéz élén vállalta a harcot. Inkább mondjuk úgy: a biztos halált.
Zrínyi lazán visszamondhatta volna
Zrínyi Miklóst olyan emberi érzések vezették, mint a becsület, a kötelességtudat, a példamutatás, a hazaszeretet. Tudta jól, nem győzhet, segítségre sem számíthat, ő meg fog halni Szigetvárnál.
Miért nem volt több védő?
Sziget is arra épült, hogy ideig-óráig feltartsa az ellenséget, amíg meg nem érkezik a császár, a király hada, az ország főereje, hogy zavarja, gátolja az ostromot, megütközzön az ellenséggel és lehetőség szerint legyőzze, elűzze.
Az osztrákok viszont nem nagyon igyeztek a magyar végvárak védelmére sietni, hiába volt a Habsburgok fején a magyar korona is. Nem jött felmentő sereg 1566-ban Sziget alá sem, ahogy Zrínyi feltehetően előre számított is rá: egyedül kellett helyt állni.
Miért nem segített a király?
Amikor tehát 1566. augusztus 6-án megkezdődött Szigetvár ostroma, a körülbelül 60 ezer főt számláló központi osztrák sereg tétlenül állt Bécs közelében, a további toborzást pedig leállították.
Miért? Mert ekkora haderő mozgatása óriási pénzeket emésztett volna fel, ami osztrák szempontból kidobott pénz volt, amíg a harcok távoli magyar területeken folytak.
Magyarok, horvátok, szerbek
Zrínyi tehát annak tudatában zárta magára Szigetvár kapuját 2500 katonájával, hogy segítségre nincs remény. A vitézek közül sokat ismerünk név szerint is, ebből tudjuk, hogy a védők többségét horvátok és magyarok alkották szinte egyenlő arányba, a katonák egy kisebbik része pedig szerb nemzetiségű volt. Hősi haláluk igazi „kelet-európai” véráldozat volt a Magyar Királyság déli végein.
Őrült vérontás
A sortűz után a magyarok rohannak, kaszabolnak, ölnek és halnak. A hídon folyik a kézitusa, ordítás, vér, lövések, a tűz tombolása mindent elborít. Zrínyi több golyótól a földre bukik, azonnal elfogják és a fővezér sátrához viszik. Nem tudjuk, élt-e még ekkor. Fejét veszik, amit Bécsbe küldenek. Kétszáz magyar halt meg akkor és ott.
A 2500 magyar, horvát és szerb vitézből néhány tucat élte túl az ostromot, tőlük ismerjük az ott történtek részleteit. A török is brutális veszteséget szenvedett: több mint 20 ezer katonája maradt a csatatéren – Zrínyi és vitézei nagyon drágán adták az életüket, ha úgy tetszik, tíz törököt küldtek a pokolba minden egyes magyarért…