Történelem

Pontosan tudták a szövetségesek, hogy mivel jár a német megszállás – Borhi László történész a Mandinernek

Pontosan tudták a szövetségesek, hogy mivel jár a német megszállás – Borhi László történész a Mandinernek

Borhi László

Borhi László történész (1961) az ELTE Bölcsészkarán, történelem angol nyelv és irodalom szakán diplomázott, egyetemi doktor (1993), a történelemtudomány kandidátusa (MTA, 1999), majd az MTA doktora lett (2012). Borhi az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársa, valamint hosszú évek óta az amerikai Bloomingtonban az Indiana University professzora.

A német megszállás 75. évfordulóján az Index.hu-n jelent meg Borhi László A szövetségesek provokálták ki a német megszállást, nem törődve a magyar zsidókkal című írása, amely a nagy olvasottság mellett komoly vitát generált történészek körében.

Borhi kutatásaira Laczó Ferenc, Ungváry Krisztián és Gellért Ádám történészek is reagáltak, majd az Index interjút is készített Borhi Lászlóval a reakciók kapcsán.

Erről a vitáról, Horthy felelősségéről, a német megszállás emlékezetéről, az állóvíz felkavarásáról és a történész szerepéről is kérdeztük nagyinterjúnkban az Amerikában tartózkodó Borhi Lászlót.

Mennyire van benne a köztudatban a német megszállás jelentősége?

Azt, hogy mennyire van benne a köztudatban, én nem tudom megítélni. Azt mindenesetre mondhatom, hogy a történelmi jelentőségéhez képest furcsa, hogy nagyon régóta nem született róla szakmonográfia: majdnem hogy egy lábjegyzet ez a történetírásban.

a magyar történelem legsötétebb korszakát vezette be a német megszállás.

A német megszállást a Horthy-korszak „természetes következményének” tartja, vagy különválasztaná attól?

Ez nem lehet semminek a „természetes következménye”, nem következhet semmilyen korszakból. Ez egy ki nem provokált nagyhatalmi megszállás volt, amelynek eredményeként a törvényes magyar miniszterelnöknek bujdokolnia kellett a török követségen, onnan pedig koncentrációs táborba deportálták.

A német megszállás egy cezúra volt, minden megváltozott utána.

Az „utolsó csatlós” kép mennyire él a köztudatban? Kell ezen változtatni, lehet egyáltalán?

Elég erősen él. De azért módosult a kép egy kicsit már akkor, amikor Juhász Gyula történész elkezdte pedzegetni, hogy Magyarország ki akart szállni a háborúból.

A briteket és az amerikaiakat pedig ugyanúgy nem érdekelte a román ajánlat egészen 1943-ig, mint a magyar,

A determináltság és a kényszerpálya hangoztatása nem járhat-e azzal a következménnyel, hogy utólagosan felmentünk embereket?

Semmilyen felelősséget nem vesz el a Sztójay-kormányzat és Horthy felelősségéből sem, hogy hagyta a magyar zsidóságot deportálni. Horthy hozzájárult ehhez, nem tett ellene semmit.

Vannak irataim arról: a magyarok elfogadták, hogy semmilyen politikai és területi követelést nem támasztanak.

Moralizálhat egy történész, vonhat le morális következtetéseket?

Nehezményezem – lehet így is fogalmazni –, hogy a demokratikus nyugati államok, amelyek egyébként élet-halál harcot vívtak, akárcsak az oroszok, a hitleri birodalommal, minden gondolkodás nélkül hajlandóak voltak feláldozni 800 ezer embert.

Ha Ungváry Krisztián úgy gondolja, hogy ez kevés, akkor beszélje meg Eisenhowerrel.

Úgy érzi, sikerült az írásaival felkavarnia az állóvizet, elindítania a diskurzust a témában?

Nagyon sok ember olvasta a cikkeket, melyek kapcsán tudományos konferenciát szerveznek majd májusban, ahol a szövetségesek magyarországi politikája, illetve a német megszállás kerül majd terítékre.

Még szintén kedvelheted...