Mátyás királyból legendát faragtak, hogy Ulászlót befeketítsék
Magyar nagyhatalom
1515 júliusában óriási pompa mellett Bécsben találkozott II. Jagelló Ulászló magyar és cseh király, I. Habsburg Miksa német-római császár és I. Jagelló Zsigmond lengyel király, hogy országaik jövőjét meghatározó egyezséget kössenek. A királytalálkozó ötszázadik évfordulójának közeledtével kutatócsoport alakult a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében, hogy mind teljesebben megismerhessék és megismertessék e nem mindennapi diplomáciai eseményt és következményeit.
A magyar kutatók – az osztrákokhoz hasonlóan – eddig igencsak elhanyagolták ezt az eseményt, a lengyelek viszont mindig hangsúlyosan foglalkoztak vele, még azokban az időkben is, amikor nem volt önálló államuk. Így pedig az ő szempontjuk került előtérbe ezzel a „nagy csúcstalálkozóval” kapcsolatban. És bár számukra is jelentős volt, hiszen a Bécsben született döntések következtében szerezhették meg a német lovagrend területeit, a legeslegfontosabb mozzanat mégis a kettős házassági szerződés volt, ez volt az igazi tét.
Ulászló sikere
Eredetileg Pozsony lett volna a helyszín, Ulászló és öccse, Zsigmond már ott is tartózkodott, ám még mielőtt Miksa innsbrucki székhelyéről megérkezett volna, nagy tűzvész pusztított a városban, így költözni kellett – Bécsbe. A diplomaták ekkorra mindenben megegyeztek, így szinte már csak az ünnepélyes aláírás maradt hátra. Ennek alaposan megadták a módját, többhetes ünnepségsorozatot rendeztek táncmulatságokkal, lovagi tornákkal és vadászatokkal.
Ulászló ekkor már nagyon beteg volt, szellemileg sem volt jó állapotban, nem is a saját lován érkezett, hanem hintóban. Rettenetes állapota ellenére azonban ezt az ügyet még mindenképpen el akarta intézni, a Habsburg-ház személyében erős hátországot akart teremteni fiának, Lajosnak.
Habsburg játszmák
A királytalálkozón megpecsételt kettős örökösödési megállapodás ugyan dupla biztosítékot jelentett a Habsburgok számára, de így is előre nem látható események sorozata kellett ahhoz, hogy Ferdinándot 1526-ban magyar és cseh királlyá koronázzák.
A saját dinasztiája megalapításán dolgozó Ulászló eközben elkezdte építeni a kapcsolatokat a Habsburgokkal szemben álló Franciaországgal, 1502-feleségül is vette a francia király rokonát, Candale-i Annát. Lajos születése után így egyre távolabb kerültek a tróntól a Habsburgok.
És jött Mohács
Nem szabad megfeledkeznünk Szapolyai Jánosról sem, a Miksa és Ulászló között a század elején kialakuló, összecsapásokba torkolló viszályt is az ő hatalmi törekvései robbantották ki.
Az 1515-ös egyezmény amúgy Ulászló presztízsének köszönhetően, az egy évvel később bekövetkezett halála ellenére sem ütközött ellenállásba. 1521-ben és 22-ben meg is kötötték a házasságokat, ez egy percig sem volt kétséges. Ám „az igazi történeteket az élet írja, 1526 más fordulatot hozott” – végül ugyanis a mohácsi vereség utáni választás juttatta a trónra Ferdinándot, hiszen II. Lajos király halála után az nem kötelezte a nemeseket, hogy ő az elhunyt uralkodó lánytestvérének a férje.
A Jagellók befeketítése, Mátyás fényezése
Tringli István hangsúlyozta: a magyar történetírásban rettenetes renoméja van a Jagelló-kornak, alig volt valaki, aki máshogy látta (a kevés reálisan szemlélő közül Kubinyi Andrást emelhetjük ki), a negatív kép öröklődött évszázadokon át. Ez azonban minden bizonnyal hamis.
A Mátyás halála utáni korszakot teljesen hamisan állították be a hanyatlás korának, ezek az értékelések pedig átöröklődtek – emelte ki a történész. A Jagellók befeketítése a Szapolyaiak táborából indult, majd akik átálltak Ferdinánd pártjára, ugyanott folytatták.
