Létezik objektív valóság? Egyáltalán mi a valóság?
Létezik objektív valóság? Egyáltalán mi a valóság? Tényleg minden csak az agyunkban történik? Tényleg az a valóság, amit az agyunk annak nevez? Én úgy gondolom, hogy ez jár talán legközelebb az igazsághoz!
HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL
Imre Koncz
Moderátor
Valóban, nehéz teljesen kizárni azt az esetet, hogy az egész univerzum csak a fejünkben létezik, álmodjuk, vagy éppen egy manipuláció áldozata vagyunk, mondjuk egy szimulációban élünk. Ezt talán először Blais Pascal gondolta végig, és írta le, az ő gondolatmenetének vége az volt, hogy lehet, hogy az érzékelt univerzum csak illúzió, sőt felmerül, hogy én magam létezek-e, de ha azon gondolkodok, hogy vajon létezem, akkor biztos hogy létezem, mert valakinek gondolkodnia kell. „Gondolkodok, tehát vagyok”, cogito ergo sum. (nagyon vicces hogy ezt mennyire máshogy használják általában, pedig tényleg ezt jelenti). A valóság tehát létezik, és benne mi is.
Kicsit más téma, hogy minden, amit gondolunk magáról a világról, az valójában nem más, mint az agyunkban keletkezett érzetek (külső ingerek és belső gondolatok). Egy egész népszerű elmélet az empirizmus azt állítja, hogy a tudományos megismerés alapja is a személyes tapasztalat, semmi más nem létezik, csak a tapasztalat, illetve annak leirt jegyzőkönyven rögzített mása. Eszerint a tudomány anyaga nem más mint ezek a tapasztalatok gyűjteménye, és minden tudományos elmélet nem más, mint ezen tapasztatok egyfajta rendszerezésére szolgáló modell. Eszerint nincs objektív valóság, ez csak illúzió, minden elmélet, a gravitáció az áltrel, stb az csak a tapasztalatok rendszerezésére szolgáló praktikus segédeszköz, objektív valóságról, vagy világról nincs is miért beszélni.
Gábor Szabó
Az idő kvantált, a Planck-időnél nincsen rövidebben értelmezhető időtartomány. Ha nem folyamatos az idő, akkor mesterséges. Ha mesterséges, akkor van programozója.
Lehet a jövőből információt szerezni? Igen, évezreddel korábbi próféciák vannak a zsoltárok és más próféták leírásaiban. Ezen kívül más jövőre vonatkozó élménye is volt sokaknak, ami pontosan beteljesedett. Most éppen a Jelenések könyvének az un. „fenevad bélyege felé haladunk, amit bárki megszemlélhet bárhol. A QR kódról van szó. Az alakja bélyeg, tartalma egyénre alkalmazható megjelölésre. Az adhat és vehet, aki felveszi a QR kódot. Azzal férhet hozzá a MI által vezérelt digitális rendszerhez, amibe minden bele lesz foglalva.
Tehát, az objektív, tőlünk független valóság van e? Ha egy negyedik dimenziós képernyőre van vetítve a háromdimenziós világ, akkor érzékelhetjük azt, vagy nem? Amikor a moziba ültünk, akkor a filmkockákból állt elő a mozgás. A szilárd vászon visszatükrözte a szereplők és környezetük fényét, fényhullámokat, rezgést. A képkockák digitálisan jelennek meg, mindig csak egy kockát világít át a mozigép, majd továbbugrik a film és a következő kockára megy a fény. Ezt érzékeljük mozgásnak.
A szereplők semmit sem tudnak tenni a filmen megjelenő események megváltoztatására, az rögzítve van. Tudható, mi lesz a későbbi kockákon, ha meg tudjuk nézni a következő tekercs néhány jelenetét. Amikor kiszámolták az esetlegesen létező éter sűrűségét, az gránitszilárdságúnak adódott. Mivel a mindennapi tapasztalat cáfolta, hogy ilyen sűrű közeg lenne körülöttünk, elvetették. Pedig az éternek nevezett valami lehet a mozivászon. Mi meg a rezgés.
Ahogyan a magyar népmesék bölcsessége felhívja a figyelmet: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer… Azaz: volt, majd nem volt, és újra volt. Digitálisan pulzáló világ, előre leforgatva. Az idő világítja meg az adott pillanatot.
