CSONTVELŐ-ÁTÜLTETÉS UTÁN ELTŰNT A FÉRFI SPERMÁJÁBÓL A SAJÁT DNS-E
Meglepő eredményt hozott a nevadai Washoe megye seriffhivatalában dolgozó, csontvelő-átültetésen átesett Chris Long DNS-tesztje: a vérében, testében, sőt spermájában lévő sejtek már nemcsak az ő DNS-ét tartalmazták, hanem annak a német férfinak a genetikai információit is, akitől évekkel korábban leukémiásként csontvelőt kapott.
A hivatal igazságügyi szakértői csoportjában dolgozó kollégák szerették volna tudni, hogyan hat Long DNS-ére a beavatkozás, ő pedig beleegyezett, hogy kísérleti nyúllá váljon. Így az operáció óta eltelt négy évben újabb és újabb genetikai teszteknek vetették alá. A kollégák számítottak rá, hogy valamiféle változást észlelnek majd Long DNS-ében a transzplantáció miatt, de arra nem számítottak, hogy ilyen szintű átalakulás ment végbe a férfi szervezetében.
Mostanra Long spermájában már nem az ő, hanem a donorja DNS-e található meg: csak a mellszőrében és a hajában lévő DNS maradt teljes egészében érintetetlen. Mikor a New York Times arról kérdezte, mit szólt mindehhez, Long lakonikusan így felelt: „úgy éreztem, eléggé hihetetlen, hogy én eltűnhetek, és valaki más pedig megjelenik”. Egyik kollégája, Darby Steinmetz pedig úgy fogalmazott: „eléggé sokkolt minket, hogy Chris már nincs is jelen”.
Nem vész el, csak átalakul
Long persze igazából nem tűnt el: testén nincsenek szemmel látható változások, a lapnak nyilatkozó genetikai szakértők pedig kizárták, hogy Long esetleg a donor DNS-ét örökítse tovább a gyerekének. Szerintük ez még akkor sem lehetséges, ha a férfi spermája már kizárólag a német férfi genetikai információit tartalmazza.
Az eset ugyanakkor erősen megkérdőjelezi a ma már széles körben elfogadott DNS-bizonyítékok megbízhatóságát – ezért is érdeklődtek a beavatkozás következményei iránt annyira Long igazságügyi szakértő kollégái, akik már korábban is találkoztak olyan esettel, amikor a DNS-bizonyíték nem egyértelműen fedte fel egy elkövető identitását, de még a nemét sem.
Ha egy Longhoz hasonló kiméra (kimérának azt nevezik, amikor egy élőlény genetikai állománya kettőnél több forrásból származik) például nemi erőszakot követ el, a genetikai tesztelés félrevezető információhoz juttatná a nyomozó hatóságot – a bíróságok mégis megcáfolhatatlan bizonyítéknak tekintik, erősebbnek, mint például a tanúvallomást vagy az alibit. Van, aki szerint túlságosan is megbíznak benne, mintha nem fordulnának elő laboratóriumi hibák, mintacserék és egyéb tévedések – illetve mint most kiderült, kimérák is.
Ha valakit ártatlanul gyanúsítanak meg DNS-bizonyítékok alapján, a jelen nyomozati gyakorlat mellett igen nehezen tudja csak elkerülni a vádemelést. Ezidáig még az sem volt széles körben közismert, hogy egyes orvosi beavatkozások kimérává teszik az embert, ahogy Chris Longgal is történt.
