Bár Petőfi Sándort tisztelték a településen, mégsem volt boldog élete végén Barguzinban
A szakértők most a csontokban lévő DNS-maradványokat hasonlították össze Petőfi leszármazottainak DNS-mintájával.
Az egyezés több mint 99 százalékos volt.
A múlt századi Barguzin környéki feljegyzésekben több helyütt említést tesznek egy Petrovics nevű titokzatos idegenről, aki akcentussal beszélte az oroszt, tanítóként tevékenykedett a faluban, és verseket is írt.
Szeretett volna hazatérni Magyarországra, de ha nem őrzik, akkor isképtelen vállalkozás lett volna gyalog megtenni csaknem hétezer kilométert. Petőfinek bele kellett törődnie a rabságba
– mondta Morvai Ferenc és történész munkatársa, Csank Csaba.
Bár a költőt tisztelték a településen, mégsem volt boldog élete utolsó hét évében.
Erről tanúskodnak a fennmaradt, neki tulajdonított versek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vitatja a kutatás eredményeit.
– Az akadémiai bizottság és szovjet kutatók is megállapították, hogy a Barguzinban talált lelet női csontváz.
Ugyanerre jutott az amerikai fegyveres erők DNS-laboratóriuma is – hívta fel a figyelmet Kovács László, az akadémia régészeti intézetének nyugalmazott tudományos igazgatóhelyettese.
