A megmagyarázhatatlan jelenségek azt sugallják, hogy az univerzum nem az, aminek gondoljuk
A változékony konstans
A természetnek négy alapvető erője ismert: gravitáció, elektromágnesesség és a gyenge és erős atommag kölcsönhatások. A kozmológiai elv azt sugallja, hogy ezek az erők az univerzum egészében egyenlően befolyásolják az anyagot, ezért a látható objektumok, mint például a csillagok és a galaxisok, általában ugyanúgy néznek ki és viselkednek, bárhová nézünk az égen.
De ha egy kicsit közelebbről megnézzük, akkor furcsaságok léphetnek fel a fizikai állandókban. Például az elektromágneses erő erősségét egy olyan értékkel számolják, amelyet finomszerkezeti állandónak neveznek. Ezt az állandót matematikailag megváltoztatható értékekre állítják be, például a Planck-állandóra és a fénysebességre. Ha az univerzum valóban izotróp, akkor a finomszerkezeti állandó (mint minden állandó) soha nem változhat benne.
Az elmúlt évtizedben azonban a tudósok ezt a konstanst az univerzum távoli részein is megmérték és bizonyítékot találtak arra, hogy ingadozhat. Ez a rejtélyes tendencia egy új mérföldkövet ért el a „állandó finomszerkezet eddigi legtávolabbi közvetlen méréseivel” egy 13 milliárd fényév távolságban lévő ősi „kvazár” galaxis esetében, amiről a Science Advances folyóiratban számoltak be egy áprilisban közzétett tanulmányban.
Röntgen anomáliák
A finomszerkezeti állandó még messze nem elég ahhoz, hogy egy olyan modell alapuljon rajta, ahol a törvények és állandók az univerzumban változnak. Egy másik, áprilisban közzétett tanulmány, ezúttal az Astronomy & Astrophysics folyóiratban, szintén kísérteties rendellenességeket jelentett a galaxiscsoportok által kibocsátott röntgenfényben.
A fizikusok Konstantinos Migkas, a németországi Bonni Egyetem doktori kutatójának vezetésével egy új technikát fejlesztettek ki a kutatás szerint a galaxisfürtöket körülvevő forró gáz által kibocsátott röntgen sugarak irányadó viselkedésének vizsgálatára. Megállapításaik összhangban állnak más csoportok eredményeivel, rámutatva a kozmológiai alapelv lehetséges töréseire.
Sötét anyag és új fizika
Természetesen az is lehetséges, hogy ezek a megfigyelések valójában egy „új fizikát” reprezentálnak, amely felborítja a kozmológiai alapelvet. Az egyik spekulatív magyarázat e vonal mentén az, hogy a sötét energia, a rejtélyes erő, amely az univerzum tágulását hajthatja, valószínűleg egyenetlenül fejti ki hatását az űrben.
„A sötét energia például csomókat képezhet, mint például a normál vagy sötét anyag,” – mondta Migkas. „Mostanáig a fejünkben az volt, hogy ez állandó, egyenletes energiamező, de valószínűleg olyan anyag, amely klasztereket vagy struktúrákat alkot.”
