Geológus: hazánkban is küszöbön állhat egy ötös, hatos földrengés

Sokszínű Vidék  2022. 08. 28. 

Kovács István János, a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület-kutatócsoport vezetője tartott előadást a napokban a Badacsonytördemicen létesített Geodinamikai Állomás első évének tapasztalatairól, írja a veol.hu.

Mint mondta, a legfontosabb kérdés az, hogy előre jelezhetőek-e és ha igen, mennyivel a földrengések.

Bizonyos módszerekkel látható, hogy a rengéseket tipikus jelek előzik meg. Az állomás beváltotta az e téren hozzá fűzött reményeket, de nem lehet megmondani, hogy pontosan mikor és hol következik be a rengés. Vannak azonban jelek, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a közelben egy nagyobb rengés a küszöbön áll– szögezte le az előadó.

Az elhangzottak szerint a Kárpát-medencében a világon egyedülálló jelenségek zajlanak, a fiatal földtani képződmény kedvező területet ad a hazai földtani szakembereknek. A medence területén nagyobb földrengések tapasztalhatók például a Kárpátkanyarban a süllyedő lemezek okozta feszültségek miatt. Ezért a közeljövőben ott is telepítenek egy hasonló állomást.

Mivel a nagyobb rengések valószínűsége 50 évente van, a korábbi földmozgások időpontja ismeretében hazánkban is küszöbön állhat egy ötös, hatos rengés. Román és holland kollégákkal vágtunk bele a kutatásba, hogy olyan információkat, találjunk, amelyek alapján előre jelezhetők a rengések. A pannon medencében sok széndioxidban gazdag feláramlás van, ha elkezdjük mérni a föld szilárd kőzetburkának szeizmikus tevékenységét, a kőzetek vezetőképességét és a föld belsejéből érkező gázokat egyszerre, akkor azzal a feltételezéssel élhetünk, hogy amikor a feszültség elkezd csúcsra érni a kőzetlemezek törése, a földrengés előtt, akkor ezekben a paraméterekben változást kell tapasztalni. Ezért építettük fel az állomást, amely méri a fenti adatokat és a meteorológiai paramétereket

– fogalmazott Kovács István János.

Beszélt arról is, hogy ha egy területet sokáig figyelnek és a közelében kipattan egy erős földrengés, akkor így tesztelni tudják a feltevést, adatokhoz jutnak. A legjobb hely erre a Kárpát-kanyar, Kovásznára telepítik az állomást.

Sok terepmunka után a legjobb helynek hazánkban Badacsonytördemic területe mutatkozott, a hegy közelsége, a területen levő jelentős törésvonalak miatt. A mérések szerint a szerkezeti törésvonalak mentén az átlagnál jóval magasabb a mérésekhez szükséges radon és szén dioxin koncentráció. A telepített műszer tízpercenként méri a levegőben a széndioxid értékét és a talajgázok összetételét.

Az egy éves eredmény szerint az állomás közelében több rengés is kipattant. A tavaly szeptemberi és decemberi, az idei sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2022/07/23/foldrenges-az-alpokaljan-foldrenges-repcelaknal/ 

mivel Répcelakot és Badacsonytördemicet a mélyben törésvonal köti össze. A mentén terjednek a gázok, ezért a répcelaki rengést joggal mérheti a tördemici állomás.

A stabilan működő rendszer pontosan méri a talaj gázainak koncentrációját, az eredmények alapján már sejteni lehet, hogy milyen változás jelenik meg a gázkoncentrációban és nagyjából mennyi idővel az esemény előtt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a rengés előtt egy nappal már elindulhat a folyamat– hangzott el a beszámolón.

sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2022/08/28/geodinamikai-allomas-magyarorszag-foldrenges-kuszobon-all/

Jó, ha tudjuk: folyamatosan reng a Föld

 Dobo Csaba

 2020. 01. 11. 19:06

Ha azt írnám, hogy az új év egy különös természeti jelenséggel kezdődött hazánkban, nem fogalmaznék pontosan. Pedig a nagykanizsai földrengést szeretném megemlíteni. Január 5-én hajnalban 3,5-ös magnitúdót mutatott a Richter-skála. Csakhogy egy szeizmológus szakembertől megtudtuk, hogy ez egyáltalán nem nevezhető különös természeti jelenségnek. Lényegében olyan gyakoriak a földrengések, hogy szinte folyamatosan rezeg alattunk a golyóbis.

– nyilatkozta portálunknak Süle Bálint szeizmológius, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa, aki röviden összefoglalta, hogy mitől is remeg alattunk a föld.

A Föld külső szilárd rétege (a litoszféra) lemezekből áll, melyek folyamatos mozgásban vannak. A mozgás következtében a kőzetekben feszültség halmozódik fel. Ha a felhalmozódó feszültség elér egy határértéket, földrengés pattan ki. Hasonlóan ahhoz, mikor egy fapálcikát elkezdünk hajlítani, először hajlik, majd eltörik. A földrengéseket úgy modellezhetjük, hogy egy adott sík mentén két kőzetblokk egymáshoz képest elmozdul.

A Földön tehát ott érzékelhető a leggyakrabban földrengés, ahol két lemez találkozik egymással. Ezek a lemezek egymáshoz képest a határon háromféleképpen mozoghatnak: közelednek, távolodnak, oldalirányban mozdulnak el. Legnagyobb feszültségfelhalmozódás az egymáshoz közeledő, egymással ütköző lemezek esetén valósul meg, és így a legtöbb és legnagyobb földrengés ezekre a területekre jellemző. Ilyenek Dél-Amerika nyugati partjai, a Csendes-óceán nyugati vidéke, Indonézia, stb.

Magyarország szeizmicitása közepesnek mondható. Európa északi részén például jóval kevesebb rengés van, míg Olaszországban, vagy Szlovéniában jóval több. Hazánkban minden évben van néhány olyan rengés, melyet a lakosság is érzékel, komolyabb károkat okozó földmozgás pedig mintegy 50 évente fordul elő.

Mit tegyünk földrengés esetén?

• Amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik.
• Az épületeken belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak.
• Lehetőség szerint keressünk menedéket az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva.
• A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől.
• A rengést követően zárjuk el a gáz és elektromos készülékeket és készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.

Hazánkban a földrengésveszélyt az obszervatórium oldalán egy térképen is meg lehet nézni. De a szeizmológus kiemelte, hogy a rengésekben aktívabb területek Komáromtól a Móri-árkon keresztül a Balatonig húzódó rész, a Jászság, és a Bükk déli előtere.

Az utóbbi évtizedben például Heves megyében, Tenk-Heves térségében két 4-es magnitúdónál nagyobb rengés is kipattant (2013-ban és 2019-ben).

A legnagyobbak

A foldrenges.hu adatai szerint Magyarországon a legnagyobb földrengés Komáromban volt, 1763. június 28-án. Epicentrális intenzitása IX-es, magnitudója kb. 6.3 volt. A rengés során a város egyharmada elpusztult, a halálos áldozatok száma 63 volt.  Minden bizonnyal a Föld legnagyobb rengése 1960. május 22-én Chilében történt 9.5-ös magnitúdóval. A legtöbb áldozatot nem feltétlenül a legnagyobb magnitúdójú rengések okozzák! Emberéletben a legnagyobb kár valószínűleg az 1556. január 23-án Kínában kipattant rengés során keletkezett, amikor az áldozatok száma a becslések szerint elérte a 830.000-et.

Süle Bálint leszögezte, hogy a földrengéseket alapvetően nem lehet előre jelezni. Vannak megfigyelések (feszültség mérése, kutak vízszintje, talajvíz összetétele, földfelszín változása…stb.), melyek jelezhetik előre a földrengést, és volt is a történelemben példa sikeres előrejelzésre, de általános érvényű szabály, módszer nincs. Sokkal fontosabb a megelőzés: az épületek, építmények mindig az adott helyen megállapítható földrengés-veszélyeztetettségnek megfelelően épüljenek.

Arra a kérdésre, hogy hány rengés is rázta meg hazánkat a tavalyi évben, nem lehet pontos választ adni, hiszen nem érzékelünk minden földrengést.

És, hogy érzékeltessük az állandó remegést:

Az obszervatórium honlapjának nyitó oldalán, bal oldalon valós időben lehet követni a Föld mérhető rengéseit. A cikk írásakor a délutáni órákban már 11 ötös erősség közeli földrengésen voltunk túl világszerte Chilétől, Iránon át a Fülöp-szigetekig…https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2020/01/11/jo-ha-tudjuk-folyamatosan-reng-a-fold/