A dán sertésfarmok és Csallóköz vízkészlete
A kezdetek
Dánia a világ legnagyobb sertéshús-exportőre. 2001-ben egyeseket bizakodással, másokat aggodalommal töltött el, amikor két dán nagyvállalkozó, Eric Janzen és Erling Lerche-Simsonen vállalkozásba kezdett Nagymegyeren. Azóta egyre több régi szövetkezeti telepet vásároltak fel dán vállalkozók hazánkban, akik sok ezer hektáron gazdálkodnak.
Gútán is sertéstelepet szeretnének létesíteni
Jelenleg egy Mogens Hansen nevű dán nagyvállalkozó szeretne sertéstelepet létesíteni Gútán. Több mint 16 000 hízóból álló állomány tenyésztését tervezik. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a 16 000 hízó körülbelül évente négyszer cserélődik. Vagyis a hízók körülbelül a harmadik hónap után érik el vágósúlyukat, amikor a vágóhídra viszik őket, és helyükbe új malacok kerülnek. A probléma ezzel annyi, hogy ilyen nagy létszámú hízó rengeteg ürüléket termel, amely ürülék almozatlan állapotban kerülne a trágyatározóba, a sertések tenyésztése ugyanis almozatlan tartással valósulna meg.
Tudvalevő, hogy a mezőgazdaságban a trágyát a földekre szórják. Azonban a trágya kiszórására csak az év bizonyos szakaszaiban van lehetőség. A fennmaradó időszakban a trágyát a trágyatározóban szokták tárolni. A gútai trágyatározó kapacitása azonban nem elegendő ekkora mennyiségű trágya befogadására, így fenn áll annak a lehetősége, hogy megszaporodnak, az illegális lerakatok.
A trágyával kémiai anyagok is a talajba kerülhetnek
A másik probléma, hogy a malacokat három hónap alatt kell felnevelni. Ez azt jelenti, hogy meg kell őket óvni a betegségektől. Ezt gyakran úgy érik el, hogy a hízók rengeteg gyógyszert és antibiotikumot kapnak. A gyógyszer az állatok szervezetéből azután belekerül az ürülékükbe és vizeletükbe is. A híg istállótrágyát később nagynyomású gépekkel engedik ki és injekciózzák bele a talajba. Így ezek a kémiai anyagok a híg trágyával belekerülhetnek a talajvízbe is. Ezáltal veszélybe kerülhet a felszín alatti talajvíz tisztasága.
Csallóközben több helyen már évek óta szennyezett a víz
2009-óta Csallóközben már több helyen mértek a talajvízben a határértéket meghaladó artazin mennyiséget. Az artazin egy növényvédőszer. Az érintett községek: 2009. – Éberhard, Úszor, Szarva, 2015. – Felsőpatony, Nagyszarva. De a közelmúltban szóba kerültek Süly, Gelle és Sárosafa települések is.
A dánok eddig minden törvényt betartottak
A híresztelések szerint a fentebb említett dán vállalkozó már meg is állapodott bizonyos üzleti körökkel, hogy megvennének egyes földeket, ahol fejlesztéseket kezdenének és elkezdenék sertésfarm létesítését. Ezek a nagyvállalkozók eddig mindent szabvány szerint végeztek. A szlovák környezetvédelmi törvények sajnos nagyon gyengén szabályoznak, ellentétben a tőlünk nyugatabbra lévő országokkal szemben. Ezt és a törvény nyújtotta kiskapukat használják ki a dán vállalkozók.
A Nestlé cég privatizálja a vizet
A Nestlé vezérigazgatója, Peter Brabeck-Letmathe két évvel ezelőtti kijelentései és nyilatkozata szerint a víz egy árucikk. A Nestlé álláspontja szerint a víz nem jár alanyi jogon mindenkinek. A cég úgy gondolja, hogy a víz nem alapvető jog! – „…a föld összes vízkészletét, minden csepp vizet a bolygón privatizálni kell. Senki sem kap belőle, ha nem fizet.”
A gazdáknak elegük van ebből! És nekünk?
A gazdák igyekeznek kiállni értünk és önmagukért, így „Máme toho dosť” (Elegünk van!) néven pártot alapítottak, melyhez szlovák és magyar gazdák egyaránt csatlakoztak.