Szabad-e szabadon szellemi kőműveskedni, avagy maholnap ki lesz a Soros?
Sokat gondolkoztam, megírjam-e ezt a jegyzetet, vagy „elbújjak” egy soron következő regényem története mögé. De inkább vállalom nyíltan: tavaly novemberben két órára én is a CEU vendége voltam. Meghívást kaptam a Templeton programjuk egyik estjére. Az élmény maradandó nyomokat hagyott bennem.
Minden, amit a Szíriai metélt – avagy a muttikulti végnapjai, vagy épp a Digitális Messiás regényem kapcsán, a hosszú éveken át tartó kutatásaim révén sejteni véltem, egyetlen este alatt beigazolódott: létezik a szabadkőművesség, a világot a háttérből irányító, láthatatlan hatalom, amit akár a könnyebbség kedvéért nevezhetünk illuminátusnak is, aminek egyik eszköze a Soros-egyetem…
Bár beszerveződni mentem oda, mint a program egyik lehetséges mentora, Isten ismét fogta a kezemet, így ahogy vége lett, sietve távoztam.
De essék szó a CEU-Templeton programról, merthogy ennek egyik estjére voltam hivatalos. A csili-vili honlap (http://templetonprogram.hu/) a manapság oly divatos parallax-scroll megoldással csábítja az olvasót, és tényleg csak gördíteni kell, máris ömlik ránk az elsőre lenyűgöző számok tengere.
Aki esetleg nem szeret olvasni, két percben összefoglalták egy sokatmondó videóban az elmúlt két évet:
A végére hagytam a Templeton-est személyes tapasztalatait. Egyfelől, nagyjából az ország keresztmetszetével is találkozhattam volna akár, mert pont akkora társadalmi különbségeket láttam, mint bárhol az országot járva.
Nem kellett sokat bámulnom a mintegy 200 fős terem széksorait, rá is találtam a tipikus amerikai vígjátéknak induló, de aztán drámába, néha horrorba torkolló filmek vezérkaraktereire.
Ehelyett én mégis más utat választottam: fiatalon félbehagytam két egyetemet is, mert rájöttem, ezek az intézmények leginkább arra valók, hogy ha nincs egyéniséged, határozott véleményed a világról, majd adnak neked egy világlátást.
A CEU-hoz hasonlóan szinte bármelyik nagy amerikai egyetem, legyen az a Harvard, Stanford, Oxford vagy épp az MIT gyakorlatilag nem is titkolja, hogy akinek pénze van, megvásárolhatja a karrierjét.
Tisztelet a kivételnek, de ma a világ legtöbb nagyvállalatát ilyen helyekről indult emberek irányítják. Nagyon sokáig ezt tehették Magyarországon is minden kontroll nélkül.
