Az elszakított területek közül az Őrvidék van a legmostohább helyzetben
2019.04.18
Az elszakított területek közül az Őrvidék van a legmostohább helyzetben
Sokan még a terület helyes elnevezésével sincsenek tisztában. Dr. Botlik József írja Az őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945 című könyvében, hogy az Ausztriához csatolt, de addig több mint ezer éven keresztül, az Árpád-kortól magyar fennhatóság alatt állt terület történelmi eredetű egyetlen pontos, kifogástalan magyar elnevezése: Őrvidék.
Az Őrvidék magyar helységnevekkel
Az Őrvidék szó hallatán sokan csak legyintenek egyet, mondván, az már végleg elveszett. Amikor 2013-ban először hirdettünk kirándulást „Túra az ezeréves határon” címmel, sokan azt hitték, hogy Erdélybe vagy Kárpátaljára utazunk, meg sem fordult a fejükben, hogy nyugaton is van „ezeréves határ”.
Az Őrvidék lakói – magyarok, németek és horvátok – egykor mind a magyar Szent Korona hűséges alattvalói voltak. Ezt jelzi a területen ma is megtalálható számtalan magyar történelmi emlék. Dabas Dezső kutatásai szerint Burgenland 64 templomában találkozhatunk ma is magyar szentek ábrázolásival, köztük olyanokkal is, amelyek jóval Trianon után készültek.
A horvátok hűségét bizonyítja, hogy az 1921-es népszavazáson résztvevő szintén horvát ajkú Kópháza 70%-ban Magyarország mellett szavazott.
De ne szaladjunk ennyire előre.
„Burgenland” sohasem képezett külön tájegységet, még kevésbé valamiféle önálló politikai szervezetet. Ez utóbbit hatalmi szóval és pángermán cseh mesterkedéssel erőszakolták rá az I. világháború után.
A mostanában divatbajött Várvidék elnevezést (a „Burgenland” tükörfordítását), nem tartjuk szerencsésnek, mivel azzal kvázi mi is elismerjük az osztrák történészek fentebb jelzett manipulációit.
Testvérnépeink, a Kr. előtti szittyák négy, a hunok majdnem egy, az avarok három és a velük egyesülő Árpád-magyarok tíz évszázadon át mondhatták magukénak a Dunántúlt és benne a Lajta-Lapincs menti határvidéket, szemben az „osztrákok” száz évével.
A Kárpát-medence geopolitikai egységére utaló legrégibb, határozottan ismert határszakasz Pannónia es Noricum között húzódott. Ez a többször hullámzó országhatár, ha kimozdult a Lajta-Lapincs völgyéből, mindig nyugatra tolódott el; keletre csak egyetlenegyszer, akkor sem hódításként, hanem trianoni parancsként.
A Burgenlanddal jelölt földrajzi térség éppen ezért Pannóniához és nem az alpesi Noricumhoz tartozott. A mindössze fél évszázadig határul szolgáló Lajta mentéről Vespasianus a Becsi-erdő hegygerincére helyezi át a két tartományt elválasztó vonalat, tehát Pannónia Vindobónát is magába foglalta.
420-433 között a hunok veszik birtokba Pannóniát. Ekkor A Pannóniát Noricumtól elválasztó közigazgatási határ elveszti jelentőség