ha hőség következik

Mesterségesen kiszárított Magyarország, az elszántott esők országa, a keleti aszály

Greenfo - Zöld iránytű a neten

 Mesterségesen kiszárított Magyarország: a magyarázatban sem túl erős OVF józan ésszel elképzelhetetlenül inkompetens vízügyi intézkedései felteszik a pontot az 1847-ben megkezdett folyószabályzás, pontosabban a búzabányák (©Balogh Péter) érdekében becsatornázott folyók vízlevezetésére.

 Az OVF a csapadékot valamiféle eredendő rossznak tartja, amit el kell tüntetni, ezért a belvizeket is pánikban eresztik le, ahelyett, hogy teret biztosítanának a beszivárgásukra, ami különösen a Homokhátságon érthetetlen, ahol a talajvíz szintje átlagosan már 4-7 méterrel is lecsökkent az ötvenes évek óta, de van olyan extrém régió is, ahol 10-12 métert is elér a csökkenés.Magyarországon a potenciális párolgás 400-500 mm-el több a Dunától keletre, mint a leeső csapadék, a gyakorlati párolgás 407-630 mm között számolható.

A Kárpát medencét a történelem során az áradások töltötték fel talajvízzel az árterekről lassan talajba szivárgó víz segítségével. A folyók becsatornázásával az áradások szűk keretek közé szorítva lerohannak az országból, a talajvíz és a táj feltöltése elmarad. Mivel az utóbbi időben évente átlagban 40-50 mm-el csökkenő átlagos csapadékmennyiség a növekvő átlaghőmérséklettel és elhúzódó, egyre magasabb hőmérsékletű aszályokkal párosul, az évenkénti nedvességvesztés egyszer eléri azt a pontot, amely már nem kezelhető aszálykártérítéssel, mert a növénytermesztés, de akár a természetes erdők számára sem lesz elég nedvesség a tájban.

 Amikor a Zempléni hegységben már évekkel ezelőtt lábon száradtak ki a fenyvesek vagy idén a több méter mélyen gyökerező, igen agresszív életbenmaradási stratégiával rendelkező selyemkóró is kiszárad, ez egyértelmű jelei annak, hogy beérett a hosszú távú lokális katasztrófa előidézése, gratuláljunk Vásárhelyinek, Széchenyinek és szellemi örököseinek, akik Paleocapa Péter a fokokat és szélesebb hullámteret tartalmazó Tisza szabályozási javaslatát lesöpörték az asztalról, hogy a kor oligarchái faltól falig felszánthassák az Alföldet a búzakonjuktúra meglovaglására.

A szélekörűen alkalmazott, helyes vízgazdálkodási gyakorlatot csak az állam tudja bevezetni a pocsékoló látszatintézkedések helyett, de úgy tűnik, mai napig nem jutottak el a döntéshozókig a szakértők több évtizede kidolgozott javaslatai.

Amennyiben felszámolják nagy területen az erdőket, ez az esőfolyosó bezárul és elkezd kiszáradni a kontinens belseje. Ez a hatás kisebb léptékben is tapasztalható, akár egy 5 hektáros tarvágás is képes átalakítani egy terület nedvességháztartását – nézzük meg, hány hektár erdőt irtottak ki az elmúlt évszázadokban. A manapság erdőtelepítésnek hívott fabányák szabályos sor és tőtávai, valamint szigetes elhelyezkedése nem képes pótolni ezt a hatást, mert a szél átfúj az ilyen erdőkön, gyors párolgást okozva, ellentétben az ősállapotú, zárt erdőkkel. Erről bárki meggyőződhet személyesen is, mekkora a különbség a Homokhátságon megmaradt néhány óriás fákból álló, elegyes, vegyes lombszintű tölgyes és a telepített nyárfások klímája között. Ha tehát eltűnik az esőfolyosó hatása, a szélirányban mögötte álló terület ki fog száradni. Ez is magyarázata lehet annak, hogy miért kapja az ország azon nyugati része a legtöbb csapadékot, ahol még zárt, összefüggő erdők találhatóak.

Az esőfolyosók létrehozásában az állam tudna csak szerepet vállalni a tájhasználat teljes átalakításával.

Az erdők nedvességpuffere: a légköri nedvesség újrahasznosítása jelentősen eltér a talajborítottságtól függően. Az erdők mély gyökerei hozzáférnek a mélyebb talajvizekhez is, ezzel a száraz időszakokban is képesek párolgást és hűtő hatást biztosítani, szemben a sekélyen gyökerező kultúrákkal fedett terülekkel. A csapadék ingadozása ezért akár 69%-kal is magasabb lehet az 50%-ban sztyeppei növényzettel fedett vagy mezőgazdasági művelés alatt álló területekhez képest. A felszíni vizek lecsapolásával és ősállapotú erdők kiirtásával ezért ezt a csapadékkiegyenlítő hatást szüntették meg az elmúlt évszázadokban.

A csupaszra művelt talajfelszínról gyorsan elpárolog a nedvesség, utána már csak a por marad, amely a légszennyezésen kívül a légkörben negatív hatással van az esőképződésre.

greenfo.hu/hir/az-elszantott-esok-orszaga-miert-marad-el-az-eso-keleten/

Még szintén kedvelheted...