Háttérhatalom

Matematikusok: Nem létezhet, hogy Biden michigani eredményei természetes eredetűek legyenek

Matematikusok: Nem létezhet, hogy Biden michigani eredményei természetes eredetűek legyenek

888.HU

2020. november 6., péntek 12:07

Biden választási eredményei a legvitatottabb ütközőállamban nem mentek át a Benford-teszten, ami 99,9 százalékos biztossággal megállapítja, hogy történt-e választási csalás.

Sírnak a statisztikusok Biden számait látva: a szavazatok eloszlása olyan szinten megy szembe mindennel, ami természetes, hogy ordít róla, hogy fentről nyúltak bele

Röviden a Benford-törvényről azt lehet elmondani, hogy ez az a teszt, amivel egyértelműen ki lehet mutatni egy számsorról, hogy ténylegesen véletlenszerű az eloszlása, vagy fentről belenyúltak – legyen az választási csalás, vagy egy parkban előforduló virágok száma négyzetméterenként.

A Benford-törvény az egyetlen ismert matematikai metódus, amivel biztosan meg lehet állapítani egy választás tisztaságát.

Biden számai nem hogy roppant gyanúsak, szétszakítják az eloszlást:

Ráadásul mindez véletlenül pont abban a tagállamban, Michiganben, ahonnan a legtöbb csalásgyanús visszajelzést kapta a kormány. Érdekes módon azokban tagállamokban, ahol Biden győzelme nem volt kérdéses, nem tapasztaltak ilyen anomáliát.

De mi is az a Benford-törvény, vagy más néven Newcomb-Benford anomáliatörvény?

Kicsit bonyolult megérteni, de érdemes, mert ez az a teszt, ami a legbiztosabban kimutatja valamiről, hogy természetes eloszlás, vagy emberi kreáció.

Magyarul: hogyha embereknek azt mondjuk, hogy írjanak le véletlenszerűen mondjuk ötven darab négyjegyű számot, és megnézzük azoknak az első számjegyét, akkor vajon melyik szám fog a leggyakrabban szerepelni az első helyen?

„Tulajdonképpen bármelyik szerepelhet”, gondolod, és teljesen igazad van: ugyanis az ember úgy gondolkodik, hogy biztos véletlenszerűnek tűnik, hogyha minden számot felhasznál teljesen véletlen előfordulási gyakorisággal.

De ez nem így van: A matematika egyik régóta ismert anomáliája, hogy minden természetes – tehát nem tudatos tervezésű – számsorozatban a legtöbb szám egyessel kezdődik, a második legtöbb kettessel, és így tovább.

Hogy ez mennyire általános, azt jól mutatja, hogy bármilyen olyan, semmilyen algoritmikus szabályt nem követő adatsorra ráillik, bármilyen eredetű legyen is egy szám – pl. tavak felszíne, az egész számok négyzetgyökei – körülbelül hatszor olyan gyakran kezdődik 1-gyel, mint 9-cel. A számok kb. 31%-a kezdődik 1-gyel, 19%-a 2-vel, 12%-a 3-mal és a százalékok a számok nagyságával egyre csökkennek.

Ez nem azt jelenti, hogy az univerzumban van valami nem véletlenszerű, hanem azt, hogy az emberek által megalkotott tízes számrendszerű matematikában így realizálódik az a véletlenszerűség, ami az természetben tapasztalható.

Még szintén kedvelheted...