Hasznos érdekességek

Hizlaljuk és bújtatjuk a budapesti patkányokat

 Bihari Dániel 

 2020. 06. 06. 16:56

Budapesten nem várható, hogy az amerikai nagyvárosokhoz hasonlóan agresszívvá váljanak a patkányok. A város kiváló élőhely számukra, rengeteg menedéket és bőséges élelmet találnak. Utóbbi ellen a lakosság is sokat tehet: például ételmaradékot ne húzzunk le a vécén.

A koronavírus-járvány következményeként az Egyesült Államok több nagyvárosában is új problémaként jelentkezett a patkányok növekvő aktivitása. A vendéglátóhelyek bezártak vagy házhoz szállításra tértek át, a lakosság is takarékosabban bánik az élelmiszerekkel, vagyis jelentősen lecsökkent a hulladék mennyisége, így a patkányok éhkoppra jutottak. A következményeket innentől kezdve nem kell hosszasan ecsetelni. A rágcsálók bátrabbá és agresszívabbá váltak, egyre többen húzódnak a városok környékéről is a belsőbb részekbe, közelebb merészkednek az emberekhez, a gyakori észleléseket pedig a lakosság invázióként éli meg. Sőt, az éhezés miatt a patkányok körében megnőtt a kannibalizmus is.

A válasz nyilván a fokozott irtás, illetve a korlátozások feloldásával a helyzet várhatóan egyébként is normalizálódik, mégis kíváncsiak voltunk, Magyarország fővárosában is tetten érhető-e hasonló jelenség. Takács Zoltánt, a Növényvédő és Kártevőirtó Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, a cég a Budapest patkánymentesítéséért felelős RNBH Konzorcium tagja. A rövid válasz megnyugtató:

Budapesten a világ sok nagyvárosához mérten arányaiban is jóval kevesebb patkány él, így a fentiekhez hasonló tömeges agresszív viselkedéssel nem kell számolni.

Az elmúlt hónapokban a populáció szokásos évszakos változását észlelték a szakemberek, de érdemi kiugrások nélkül. A legtöbb hazai nagyvárosban, így Budapesten is folyamatosan végzik a patkányok elleni beavatkozásokat, ezért kicsi az esélye az USA-beli helyzetek kialakulásának.

De ne intézzük el ennyivel, a városi patkányok rejtett élete van annyira érdekes, hogy néhány részletét megismerjük – főleg, hogy az egyén bevonása a védekezést is nagyban segíti.

Néhány tízezer patkány él Budapesten

Hazai településeken a házi és a vándorpatkány egyedeivel találkozhatunk. Gyakorlatilag mindenhol megélnek, ahol elegendő táplálékot és védett zugot találnak maguknak, a hulladéklerakóktól kezdve a csatornán, pincéken át a jól gondozott kertekig. Rendkívül szaporák, egy nőstény átlag kéthavonta 6–8 kölyöknek ad életet, amelyek két hónap alatt már ivaréretté válnak, számuk tehát exponenciálisan növekszik.

HIRDETÉS

A budapesti patkánypopulációt darabszámra lehetetlen meghatározni – a becslések szerint jelenleg néhány tízezer állatról van szó –, az ellenőrzések emiatt jellemzően valamilyen viszonyszámon alapulnak. A főváros területén például az objektumok számához mérik a tényleges patkányészleléseket, ami jelenleg 400–600 darab havonként.

Ez azt jelenti, hogy a törvényben kijelölt 228 ezer budapesti objektumnál – amelyek lehetnek önálló lakóházak, de épületegyüttesek vagy csatornaszakaszok is – havi szinten összesen átlag 500 patkánybejelentés érkezik

– mondja a 24.hu-nak Takács Zoltán.

A lakosságnak nyilván egyetlen patkány is jóval több a soknál az otthona közelében, de fővárosunk így is viszonylag jó helyzetben van. Világszinten még a fejlett országokban, modern társadalmakban is nagyon változatos a kép, közismert például, hogy New Yorkban vagy Párizsban évtizedek óta súlyos probléma a patkányok jelenléte: számukat mindkét városban több milliósra teszik a szakemberek. De a német nagyvárosokból is rendszeresen érkeznek hírek a patkányok időszakos túlszaporodásáról.

Utóbbi az utódnemzéssel áll összefüggésben, amikor egy-egy új generáció megkezdi önálló életét, a populáció adott területen időszakosan túlszaporodik. „Zsúfoltság”, élelemhiány lép fel, a rágcsálók új életteret keresve maguknak naponta 6–8 kilométert is megtehetnek. Jellemzően ilyenkor találkozhatunk velük akár lakásokban is, ahova a kíváncsiság hajtja őket: felderítést végeznek, vajon alkalmas-e a hely megtelepedésre, de nem kell aggódni, nem fognak velünk önszántukból összeköltözni.

Anyagi kár, betegségek és támadás

Normál esetben tartanak az emberektől, éjjel mozognak, akkor is rejtve, óvatosan, leginkább csak tevékenységük nyomaival találkozunk. Legfőbb kártételüket a vezetékek, csövek szétrágása jelenti, itt a szakember kiemeli, hogy a patkányok foga erősebb a legtöbb általunk használt építőanyagnál. Sőt, szorgos „munkával” szinte bármire képesek.

HIRDETÉS

Átrágják az 1–2 mm-es fémet, a rosszabb minőségű betont. Ahol egy pici repedést is találnak, máris elkezdik kibővíteni, hogy kuckót, új útvonalakat, menekülési „kapukat” nyerjenek.

A másik jókora probléma az általuk terjesztett betegségek nagy száma: amihez a patkányok hozzáérnek, belekóstolnak, ürülékükkel bepiszkítják, máris fertőzhet. Nagyjából 20–30 különböző kórokozót adhatnak át az embernek, a legjelentősebbek a leptospirózis (iszapláz), fonálférgek, kiütéses tífusz, patkányharapási láz, brucellózis és a szalmonella. Attól viszont nemigen kell tartanunk, hogy egy patkány ránk támad, ezt csakis végső helyzetben teszi, ha sarokba szorítjuk.

Mi magunk etetjük és bújtatjuk őket

Visszatérve szűkebben vett témánkhoz, a folyamatos, szervezett beavatkozás elengedhetetlen, a város rendkívül ideális környezetet teremt a rágcsálóknak. Budapesti sajátosság, hogy az elmúlt évtizedekben a közüzemi díjak emelkedése okán jelentősen lecsökkent a vízhasználat, ezzel pedig a csatornahálózat kihasználtsága is. Ha pedig a csatornákat nem tölti meg a víz, az remek élőhelyet jelent a patkányok számára, ahova ráadásul a táplálék is helybe érkezik.

A konyhamalacokkal vagy a vécébe öntött ételmaradékokkal terített asztalt biztosítunk a csatornában meghúzódó rágcsálóknak

– jegyzi meg Takács Zoltán.

A patkánymentesítést jobb szakemberekre bízni, de számos megelőző tevékenységgel mi magunk is csökkenthetjük a patkányok számára kedvező élőhelyek kialakulását. Elsősorban az élelmiszer-hulladékra kellene jobban odafigyelni, de ugyanígy fontos a szeméttárolók rendben tartása, a kukák, konténerek folyamatos lefedése, és persze a közterületek tisztaságának megóvása is. Az épületek műszaki állapotának időszakos felülvizsgálata mellett a szükségszerű javítások elvégzése (nyílászárók, csőtörések, lyukak, repedések) nagymértékben csökkentik a patkányok esélyeit.

Az irtást alapvetően mindenütt mérgezett csalétek kihelyezésével végzik. A munkát részben lakossági észlelések alapján, pincékben, udvarokban végzik, de legalább ennyire fontos a kiemelt területek, például pályaudvarok, nagy forgalmú csomópontok, illetve a csatornahálózat folyamatos kezelése. A fővárosi patkánypopuláció 2012-től kezdve folyamatosan növekedett, amit az elmúlt évben elvégzett intenzív patkányirtási programmal sikerült megfékezni, de hátradőlni nem lehet: a patkányhelyzet kordában tartása állandó munkát igényel.https://24.hu/tudomany/2020/06/06/koronavirus-patkany-irtas-budapest/

https://24.hu/tudomany/2020/06/06/koronavirus-patkany-irtas-budapest/

Még szintén kedvelheted...