Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/I. Rész
Egy ezüst dénár alapján bizonyítom, hogy Géza fejedelem király volt, és pénzt veretett/ I. Rész
Írta és összeállította: Szabó Gábor
Az Érmekibocsátó Intézet reklámanyagában szerepel egy tökéletesen rekonstruált verésben előállított, Szent Istvánnak tulajdonított, ezüst dénár. Ennek hátoldalán véltem felismerni egy ismeretlen koronát. Azt, hogy ez valóban korona, és nem karoling templom, amit a numizmatikai szakértők állítanak, már Gerics József, és Ladányi Erzsébet is felismerte. Tanulmányukban
„ Összhangban van ezzel a ténnyel, hogy a H2 dénár másik oldalán a térben ábrázolt, zárt korona abroncsán a REGI („a király részére”) dativus olvasható, amely megmondja: a királynak készült uralkodói jelvényről van szó.”
Istvánnak az „imperatoris gratia et hortatu” nyert koronája (miként a Bécsben őrzött császári korona) zárt, pántos sisakkorona, ormán a III. Ottó egyik pénzén is ábrázolt, enyhén dőlt kereszttel. A pántos és 4 liliommal díszített korona létét II. Henrik szakramentáriumának egyik ábrázolása is igazolja.
(Források Szent István királlyá avatásának történetéhez Magyar Könyvszemle 118. évf. 2002. 3.szám)
Először a veret kibocsátásának dátumát igyekeztem behatárolni.
Amennyiben ez I. István király az első pénze lenne, akkor koronázása után, 1000-től, 1009 – ig kellett veretnie. A feltételezés mellett numizmatikai érvek szólnak. Egyértelmű ugyanis, hogy a REGIA CIVITAS felirat a regensburgi REGINA CIVITAS-ból származik, márpedig 1009 után Regensburg, RATISPONA feliratra változott.
Miért használt az érmekészítő egy idegen helynévből költött nevet, melyet a király székhelyének vagy a pénzverőnek gondolhatunk?
„A bajor pénzverők származásra nézve olaszok (lombardok) voltak, a mi megérteti azt, hogy Regensburg megnevezésére miért használják a Regina Civitas nevet, melyet Németországban ekkor már nem ismertek, de ismertek Itáliában. A regensburgi pénzverők olasz származására vall egy más körülmény is, az t. i, hogy a regensburgi pénzverőknek a milanói Christiana Religio köriratú s templomot ábrázoló érmek szolgáltak előképül, a mi, tekintve azt a szoros viszonyt, mely Arnulf császár korában Lombardia és Bajorország között fennállt, világosan érthető (Grote: 146)”. HUNGÁRIÁE MAGYAR EGYETEMES ÉREMTÁR I. KÖTET
ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK KORA ” Dr RÉTHY LÁSZLÓ BP 1889 MTA
Ezt, a sokáig szilárdan álló nézetet elsőként László Gyula kérdőjelezte meg. Szerinte ezek a pénzek részben Géza fejedelem veretei voltak. Két fő érve volt ennek alátámasztására. Az egyik, hogy az érmék súlya és ábrája sok egyezséget mutat II. Henrik bajor herceg vereteivel. Az átlagsúlyuk hasonló volt, az éremkép: a belső kört négy mezőre osztó kereszt megegyezett. Ez azonban más német pénzeken is jellemző volt. A kereszt által négy részre osztott mezőben meglévő háromszög alakú ékek azonban Szent István apósának pénzein volt jellemző ebben az időszakban.
„A középkori Európában kizárólag az „Isten kegyelméből” való uralkodókat illette meg szuverenitásuk alapján a pénzverési jog. A STEPHANUS REX köriratú denár megjelenését a kutatók a múlt század első felééig egyértelműen Szent István trónra jutásának idejére tették. Ezt jórészt gazdasági okokkal magyarázták. A X. században a kalandozások csökkenésével a külföldről zsákmányolt pénzek lassan elapadtak, és csökkent az arab dirhemek beáramlása is. Az egyetlen biztos pénz a bizánci arany volt ekkor a Kárpát-medencében. A mindennapi forgalomban ezek használata azonban nehézkes volt. Emellett természetesen a királyi felségjog is logikussá tette a pénzverés megindulását a trónralépést követően.
Másik érve az érmék írásmódja volt. A pénzek egy részének hátlapja nem a nyugati kereszténység által használt latin írás vonalvezetését használta, hanem az úgynevezett retrográd módon az ősi magyar írásnak megfelelően jobbról balra vezetve készültek. Géza fejedelem keresztségben az István nevet kapta és az ő korában gyakran használták ezt az írásmódot. László Gyula emellett azt hangsúlyozza, hogy a Géza idején elmaradt nyugati pénzek hiányát csakis önálló pénzkibocsátással lehetett pótolni.
Arra már Hóman Bálint is rámutatott, hogy a hátlapi körirat: REGIA CIVITAS a regensburgi bajor pénzekkel áll rokonságban. A regensburgi denárok 970-1009-ig ugyanis Regina Civitas köriratúak voltak. A REGIA CIVITAS köriratú magyar pénzek természetesen nem Regensburgra, hanem az akkori királyi székhelyre, Esztergomra utalnak, feltehetően az ottani verdében is készültek ezek a dénárok.”