DEMOKRÁCIA, avagy uralkodhat-e a nép, és ha igen, miért nem
Egy Bogár Naplója videoblog 21. beszélgetése
DEMOKRÁCIA, avagy uralkodhat-e a nép, és ha igen, miért nem
(18:56 perc)
„A demokrácia egy mérgezett, hamis fogalom, 2500 éve az. Platón és Arisztotelész degeneratív berendezkedésnek tartották, és teljesen egyértelművé tették, hogy csak hamis hivatkozás történik a népre, és mögötte valójában egy pusztító, ócska, aljas és gátlástalan oligarchikus struktúra húzódik meg. Érdekes módon ezt a politikaelmélet diszkréten homályban hagyja, hogy Platón és Arisztotelész már 2500 évvel ezelőtt is így vélekedett arról, amit demokráciának neveznek. Tehát ez azóta is egy hamis metafogalom, a nép kizárólag csak hivatkozási alap, mögötte gyakorlatilag egy rejtett, de annál pusztítóbb diktatúra húzódik meg. És ennél még kegyetlenebb dolgokkal is szembesülnünk kell, azzal, hogy a nép soha nem uralkodott, ma sem uralkodik, és nem is fog, mert nem ez a dolga. Nem is képes erre, és nem is ez a feladata. Az uralkodás ugyanis tízezer év óta, amióta egyáltalán emberi kultúrák, emberi civilizációk épülnek, az uralkodás mindig a szakrális szellemi tekintély feladata. És a lelkünk mélyén mindannyian tudjuk, hogy erről van szó. És ehhez az úgynevezett demokráciának, a népre való hivatkozásnak semmi köze nincs. Néhány évszázadon keresztül (6–7 évszázadon keresztül) a Nyugat egy reménykeltő szakrális kísérlet volt (ez a kora kereszténység időszaka, kb. 600–700-tól 1200-ig terjedő időszakban), amikor minden uralkodó azzal kezdte az akaratnyilvánítását, hogy »mi, isten kegyelméből, ez és ez uralkodója«, ezt szakrális legitimációnak nevezi a politológia, az Istenre hivatkozás ugyanis ebben az esetben azt jelenti, hogy a szakrális rendet kell szolgálni, és a szakrális rendet csak a szakrális szellemi tekintély tudja szolgálni. …” (Bogár László)
