Székesfehérvár – Hallottak már az Adriai tüskéről? Nos, ez az a „kis kőzetdarab, ami a hazai földrengések jelentős részét okozza, ennek „köszönhetjük például az oroszlányi központú földrengést is.
A védett, biztonságos Kárpát-medencében élünk, azt gondolnánk, messze azoktól a kőzetlemez határoktól, amelyek egymásnak feszülése okozza a földrengéseket. 2013-2014 környékén azonban a korábbinál több érezhető rengés volt hazánkban, vajon ez így is marad? Mint a fehérvári származású Kiszely Márta szeizmológus minapi előadásából kiderült, geológiailag nem is vagyunk annyira messze a kőzetlemezhatároktól: a modern kutatások szerint ugyanis az Adriai tenger felől egy kőzetnyúlvány nyomja össze, évi 1-1,5 milliméteres sebességgel a Pannon medencét.
Nos, ez az úgynevezett Adriai mikrolemez éppen Magyarország egy részén okozza a legnagyobb tektonikus feszültséget, ezért van az, hogy a Komárom, illetve a Berhida környéki törésvonalaknál, vagy legutóbb Oroszlányban földrengések pattannak ki, míg az Alföldön vagy éppen Paks környékén sokkal kisebb a rengések esélye. Magyarország első ismert földrengése egyébként 456-ban, Savaria városában zajlott le, erőssége 6,1 lehetett. A legerősebb rengés pedig 1763. június 28-án, Komáromban történt, a 6,3-as földmozgás miatt a város egyharmada romba dőlt és hatvannál több ember halt meg. Megyénk egyik legemlékezetesebb földrengése Mórhoz köthető, az 1810. január 14-i a rengés során többen megsérültek, hárman meghaltak, több móri és isztiméri épület is komolyan megsérült. Sőt, Bécsben, Sopronban, Prágában is érezték a lökéshullámokat. Kiszely Márta azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: szerinte annak köszönhetően, hogy hazánk területén nagy törésvonalak nincsenek, a 6,3-6,7 körüli erősség a maximum, ami bekövetkezhet.
Az Adriai mikrolemez már említett másfél milliméteres évenkénti ütközési sebességéhez képest Japán partjainál, ahol négy nagy kőzetlemez feszül egymásnak, 8,5-9 centiméter az ütközési sebesség! Afrika pedig évi 1,9 centiméteres sebességgel közeledik Európához. Még egy érdekes adat: a 2011-es oroszlányi földrengést, amely az 1985-ös berhidai óta a legerősebb volt hazánkban, még 400 utórengés követte fél év alatt, ezek 98 százalékát csak a műszerek érzékelték. Meg talán a macskák, de ők nem szóltak nekünk.
https://www.feol.hu/tudomany/2015/03/boki-az-oldalunkat-az-adriai-tuske
Hazánk területét is megrövidíti a horvátországi földrengés oka
Szűkebb és tágabb földrajzi környezetünk geológiai természetű izgalmairól nem kis részben sok millió évvel ezelőtt történt tektonikus „balesetek” eleven emlékei a felelősek. A folyton mozgásban lévő tektonikus lemezek pereméről rendszeresen kisebb-nagyobb darabok szakadnak le. Ez történt évmilliókkal ezelőtt az Európa felé közeledő afrikai lemezzel, amelyről még a Kréta korban egy kőzetlemezek közötti karambol nyomán levált egy méretes darab, ami szinte ékszerűen behatolt az európai lemez lágy altestébe. Ez az úgynevezett adriai mikrolemez vagy adriai tüske (néhol apuliai/adriai lemezként is emlegetik – ilyenkor az adriai az északi részét jelöli) jórészt kontinentális kéregdarabot hordoz a hátán. Olaszország keleti és északkeleti része, az Adriai-tenger, no meg a dalmát partvidék és vele a Nyugat-Balkán nem kis darabja is az Adriai-mikrolemezen fekszik. Eme tektonikus tüske mozgását remekül lehet követni az űrgeodéziai műholdak precíz helymeghatározást lehetővé tevő távérzékelési arzenáljával. Ebből kitűnik, hogy
e lemezdarab északkelet felé halad, de eközben forog is az óramutató járásával ellentétesen
(a forgás középpontja a Nyugat-Alpokban, úgy a Mont Blanc közelében található). Ráadásul a mikrolemez aljzatában is izgalmas folyamatok játszódnak! Először is az eurázsiai kőzetlemez egy jelentős szakaszon eme szintén kontinentális adriai lemezdarabka alá bukik (ami meglehetősen ritka és szokatlan jelenség a lemeztektonikában). Másodszor az afrikai kőzetlemez is az adriai mikrolemez alá hatol az olasz csizmától délre és nyugatra – ami nagymértékben magyarázza az e régióban zajló intenzív vulkanizmust (Vezúv, Campi Flegrei, Stromboli, Vulcano, Etna). A Balkánon viszont a mikrolemez mozgása és az, ahogy részben maga alá gyűri az eurázsiai lemezt, feszültségeket kelt a földkéregben: az egymás mellett elmozduló kőzetlemezdarabok, kőzettömbök között hatalmas energia halmozódik fel, ami a kőzettömbök rugalmas visszaugrása nyomán felszabadul – jórészt szeizmikus hullámok formájában, amelyeket mi földrengésként érzékelünk. De a méretét meghazudtolva agresszívan előrenyomakodó, forgó adriai-mikrolemez nem hagyja érintetlenül a Pannon-medencét, benne hazánk mai területét sem. Évente 2,5-4,1 milliméter sebességgel halad észak-északkeleti irányban és ezzel erőteljes nyomóhatást gyakorol a Pannon-medencére, ami aljzatát tekintve szintén összetett (az ország északi és északnyugati felén található úgynevezett Alcapa lemez egykoron szintén az afrikai tektonikus lemezről vált le). Nem mellesleg ez a mozgás gyűrte fel és gyűri fel manapság is a Dinári-hegység és az Alpok hegyláncait is.
Megrongálódott épület Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültek.
Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat
Megrövidül az ország
A Pannon-medence viszont közben szinte satuba kerül: az ellentétes oldalról, nagyjából a Kárpátok ívén túlról a merevnek tekinthető eurázsiai lemezbelső veszi körül, így az adriai-lemezdarab előrenyomulása folyamatosan, összetett tektonikus mozgások eredményeként préseli össze a Pannon-medencét.
Utóbbi összenyomódásának mértéke 1-1,5 milliméter évente: az ország nyugati és északkeleti része évről évre 1,2 milliméterrel közelebb kerül egymáshoz, emiatt
az elmúlt száz évben már egy átlagos golyóstoll hosszával lett kisebb a távolság Sopron és Sátoraljaújhely között.
Ehhez persze óriási, 400-500 km széles, közel 30 km vastag kőzettömeget (igen, ez húzódik a talpunk alatt…) kell a tektonikus erőknek összenyomnia. Ez az energia részben számos, az ország területén kipattanó (szerencsére többnyire kisebb intenzitású) földrengés formájában, és még ennél is nagyobb mértékben a képlékenyebb kőzetanyag nem töréses formájú deformációjában szabadul fel. A Pannon-medence összenyomódása pedig azt is jelenti, hogy az ország területe közel 800 négyzetméterrel lesz kisebb évente!
https://magyarnarancs.hu/tudomany/hazank-teruletet-is-megroviditi-a-horvatorszagi-foldrenges-234728