Történelem

A roheim villa titka

A roheim villa titka

A gyilkosság előtt elvezényelték a rendőröket

Zugló patinás villanegyedében, a Hermina út 45. szám alatti, a Ferenc Józsefi kor hangulatát idéző villa előtt elsétálva sokan talán nem is sejtik, hogy az 1900-ban épült palota falai között teljesedett be gróf Tisza István volt miniszterelnök végzete, 1918. október 31-e kora estjén.

A dualizmus utolsó éveiben kétszer is miniszterelnökséget viselt Tisza Istvánt itt érte az 1918. október 28-án kirobbant vértelen, őszirózsás forradalomnak nevezett, és gróf Károlyi Mihály nevéhez kötött hatalomváltás.

Tisza ellen alig két héttel korábban kíséreltek meg merényletet, ezért az általa bérelt Roheim-villát a rendőrség őrizte.

Október 31-én délután kisebb tüntető tömeg verődött össze a ház előtt. Csonka János detektív-főfelügyelő és a villát őrző rendőri osztag telefonon parancsot kaptak, hogy hagyják el a helyszínt.

Este hat óra körül két katonai teherautó fékezett a villa előtt, amelyről katonaruhás, fegyveres személyek ugráltak le.

Nem sikerült pontosan feltárni a merénylet hátterét

Noha a gyilkosság után a Károlyi-kormány is nyomozást rendelt el, de csak az 1919-es kommün után indított vizsgálat igyekezett részleteiben is felgöngyölni az ügyet. A nyomozás nem is annyira a gyilkosokra, mint inkább a felbujtók, különösen gróf Károlyi Mihály személyére volt kihegyezve.

Az 1919-es Tanácsköztársaság leverése, és a Nemzeti Hadsereg fővezére, Horthy Miklós altengernagy 1920. március elsejei kormányzóvá választása után, az akkori kormánypártok – és tegyük hozzá, a közvélemény túlnyomó többsége is – Károlyi átgondolatlan, az országot anarchikus viszonyokba döntő politikájának tudta be Trianont.

Bethlen állíttatta le a vizsgálatot

A Tisza gróf meggyilkolásának ügyében először a katonai törvényszék (hadosztálybíróság) tartott tárgyalást 1920 augusztus 2. és szeptember 15. között. A vád legnagyobbrészt a meglehetősen kétes egzisztenciának számító Hüttner Sándor főhadnagy vallomásán alapult.

A polgári büntetőbíróság előtt folyamatban volt másik perben, amely 1921. április 12. és október 5. között zajlott le, Fényes László, Kéri Pál, valamint a rövid ideig miniszterelnökséget is viselt politikai kalandor, Friedrich István, és Wilheim Vágó Jenő felelősségét vizsgálták.

A bizonyítékok meglehetősen szegényesek voltak, ezért az ügyet tárgyaló Gadó István kúriai bíró vezette tanács Fényes Lászlót, Friedrich Istvánt, és Wilheim Vágó Jenőt felmentette az ellenük emelt vád alól. Kérit halálra ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre; a Bethlen-kormány és a szovjet kabinet között 1922-ben megkötött egyezmény jóvoltából a Szovjetunióba távozhatott.

Megosztja a történészeket is

Az ítélet indokolása kimondta, hogy a Tisza elleni merénylet ügyében a Nemzeti Tanács és Károlyi Mihály felelőssége nem volt megállapítható. Végül, soha sem derült ki, hogy valójában ki gyilkolta meg Tisza Istvánt, és a felbujtó személye is homályban maradt.

Még szintén kedvelheted...