Erre mindenki tudja a választ: Géza nagyfejedelem felesége, az erdélyi Gyula
leánya Sarolt. A Kálti Márk: KÉPES KRÓNIKA így ír erről:
“Géza isteni kinyilatkoztatástól intve, az Úr megtestesülésének 969
évében, mint ahogy Szent István király legendájában írva vagyon,
nemzette Sarolttól , Gyula leányától Szent Istvánt”
Biztosan így történt meg? Olvassunk bele egy lengyel krónikába: /Dlugoss:Chonika Hungaro-Polonica, XIII sz. fordulója/
/Sok a hasonlóság a “Szent István király legendája Hartvig püspöktől.” /
Mit olvastunk? :Géza felesége ATHLEIDA, más olvasat szerint ADELHEID lengyel hercegnő szüli meg /szent/ Istvánt, Géza nagyfejedelem fiát!
” A lengyel Mieszkó lánya, Adleida Boldog István anyja.”
NEM HISSZÜK EL?
Nézzünk bele a :Sciptores Rerum Silesiacarum lengyel krónikába:
azaz:E Miescónak volt egy Adelheid nevű nőtestvére, kit GEJZA /Jesse/,Magyar-
ország királya feleségül vett, kivel lett a kereszténység, a férjét, Gézát Krisztus hitére térítette.
Különben a J. Dlugoss: Historiae Poloniae sokszor ír Géza / Geisa/
és Adleid / Adelheid/ házasságáról.
Még egy KRÓNIKA adat: Jan Dlugoss: História Polonica:
XII. kötet, 743 oldal.
In hunc modum coronatione perfecta Wladislaus Rex novus Ungariae, ixta ritum gentis illius, in omnibus regalibus apparamentis, ad Ecclesiam SS Petri et Pauli in foro sitam, in qua sepultus fuisse Gieza pater B. Stephani cum Adleida uxore sua et Ducis Poloniae Miecislai filia, matre B. Stephani memoratur,processit”
Ez bizony jól bekavar a történelmünkbe. Egyes történészeink elfogadják, mások nem.
Nézzük meg Padányi Viktor történész időrendi táblázatát:
MÉGIS ÁT KELL ÍRNUNK SZENT ISTVÁN TÖRTÉNETÉT?
Egyes történészeink bedobtak egy svédcsavart: első feleség SAROLT, második pedig BELEKEGIN.
/későbbi leírások Adelheidet Belekegin-nek nevezik, “szép úrnő”-nek /
A modern és alapos genealógiai kutatás pedig arra a következtetésre
jutott, hogy Géza Saroltot, István anyját, később politikai megfontolásból
eltaszította, hogy a lengyel hercegnővel, Adelheiddel házasságot kössön.
/Bogyai Tamás/
TÖRTÉNÉSZEINK ISMÉT BEDOBTAK ITT EGY SVÉDCSAVART!
Ki volt valójában Beleknegininek nevezett ÚRNŐ?
Teljesen független nyugati krónikák írják:
Olvassunk bele Merseburgi Thietmar krónikájába: /kortárs krónikaíró/
/liber VIII. fol. 178 oldal/
Pannónia királya /GÉZA/ feleségül veszi Procui vajda leányát. Ő az Erdélyi gyula.
A történelemkönyvekben az “Erdélyi Gyula” szerepel. De a gyula szó méltóságnév, valódi nevét
Thietmár püspök hagyta ránk: PROKULY vajda.
Thietmar krónika, Lib.VIII./1018 évnél.
Ez a hölgy volt Beleknegini – a szép úrhölgy. /ki férfimódra lovagolt, szerfelett ivott,
s saját kezével megölt egy embert, Géza helyett uralkodott, mert Géza már öreg ember volt.
/Fraknói Vilmos/
EGY ÉRDEKES KÉP A “KÉPES KRÓNIKÁBÓL”
Képes Krónika, 21 oldal:A MAGYAROK BEJÖVETELE PANNÓNIÁBA, részlet.
meggyesi Hertulfia Miklós miniátor képe: Adelheid lengyel hercegnőt bemutatják
Géza nagyfejedelemnek. / a festő tudott a második feleségről, s így festette meg,
hogy az utókor is értesüljön róla/ /megfejtés: Csapodiné, Gárdonyi Klára/
A fehér ruhás Belegnegini tipikus LENGYEL pártát visel a fején.
/a párta a női tisztaság, szüzesség jelképe volt/
Női ruhát visel, bő szoknyával.
A lován un. női, féloldalas nyereg.
/nőknek nem illett szétvetett lábbal, férfi módra nyeregben ülni/
Már csak egy kérdés maradt:
KOPPÁNY DUX, Somogy-ország ura kit akart feleségül venni az ősi magyar szokás szerint, mikor meghalt Géza nagyfejedelem? Bizony Adelheidet, Géza élő özvegyét!
A korai magyaroknál egyedül Ajtonyról tudjuk biztosan, hogy több felesége is volt.
„Hét feleséget is tartott, merthogy a keresztény hitben nem volt éppen tökéletes.”
/Szent Gellért legendájából /
GÉZA NAGYFEJEDELEMRŐL:
Egy mondat Szent István nagyobbik legendájából:
“Christiano paganismi licet adhuc ritibus”……..
“a szertartásokon keresztény volt, de pogány maradt”
Lehet, hogy Sarolt és Adelheid egyszerre volt Géza felesége???
/mikor Sarolt megöregedett, elveszi másodiknak a fiatal Adelheidet?/
Egy érdekes szinházi plakát Budapestről, a 1813 év augusztus 19 napján bemutatásra
kerülő: Katona József .István, a magyarok első királya /dráma/
Honnan tudta Katona József, hogy Géza nagyfejedelemnek két felesége volt, a második a lengyel származású Adelhaid?
Géza nagyfejedelem állította le a nyugati “kalandozásokat”, ő kereste a nyugati
államokkal a békét, ő kért hittérítő papokat, ő vette fel először a keresztény vallást.
Jól ismerték őt a krónikaírók is. Az ő halálát jegyezték fel először. 997 év. febr. 4.
Szent Gallen kolostor halottas könyve, 12 oldalon:
Necrologi of the Monastery of St. Gallen. Cod. Sang. 1442.
907. évnél: Meghalt Szent Gallenban Prunnvuartus Heribaldus, ki sok magyart megtérített királyukkal együtt.
Szemelvény a Turul folyóiratból:
«Másfél századnál több ugyan már, hogy folyton hirdetik azt, a mit Pauler Gyula legutóbb igy mondott ki: «Sarolt volt Szent István anyja, az erdélyi vajdának, a keresztény Gyulának keresztény leánya és Magyarország megtéritésének egyik jelentékeny eszköze»,* de azért az mégis feneketlen mese.
Bátran merjük állitani, hogy ez a Sarolt-féle mese a magyar történetirásnak egyik átka, mert miatta már csaknem két százada nem látják tisztán a művelt magyar körök a magyaroknak a kereszténységre való térését. Azt nem mondjuk, hogy hibásak voltak történetiróink. Tudjuk nagyon jól, hogy ők a magyar XIII–XIV. századbeli krónikások után indultak és részint a nemzeti hiuság, részint a kutfőbirálatok lassu haladása miatt nem tudták megállapitani, hogy a XIII–XIV. századbeli krónikásoknak szent István anyjáról szóló beszéde mese és valótlanság.
De itt az ideje, hogy a mesétől megszabaduljunk s az igazat, a valót hirdessük!
Már most hazánktól messzeeső, a magyarokkal semmi különös összeköttetésben nem álló sziléziai monostoroknak, a kamenczinek és heinrichowinak évkönyvei határozottan a lengyel krónikára hivatkozva irják ezt: «Mesco lengyel herczegnek volt Atleydis nevü nőtestvére. Ezt Gyécse (Jesse), Magyarország királya vette nőül s ő keresztény nő létére férjét is Krisztus hitére téritette. Szent István vértanutól nyert látomása után foganta és szülte István magyar királyt. 967-ik évben nagy Boleszló született. 975 évben István magyar király születik.»*
Akármint vizsgáljuk tehát e följegyzésnek eredetét, semmikép sem igazolhatjuk, hogy az kései, Szent-Istvánról egykoru, biztos hireket nem tudó személytől származik. Ellenkezőleg vissza kell mennünk, ha e följegyzések igaz okát és eredetét meg akarjuk lelni, arra az időre, midőn Szent-István még mint élő, hatalmas király foglalkoztatta a német, cseh és lengyel irókat. Ezt követeli a mondatszerkezet is, mert az Chrabry Bogyoszlóról (Boleslavról) mult időben (natus est), Szent-Istvánról jelen időben szól (nascitur). Chrabry Bogyoszló 1025-ben halt meg, Szent István pedig 1038-ban és 1030-ban az egész müvelt világ figyelmét fölkeltő háborut viselt II. Konrád császár ellen. Erre az időtájra, 1025–1038 közé kell tennünk a lengyel krónikákban, illetőleg a kamenczi és heinrichowi évkönyvekben fönmaradt, Szent Istvánról, atyjáról és anyjáról szóló följegyzés eredetét. Akkor pedig a följegyzés szerzője biztos adatokat tudott.
Még inkább el kell fogadnunk a régi (s nem a vegyes) lengyel krónika abbeli adatát, hogy Szent-István anyja lengyel fejedelemnő volt, azért, mert azt Thietmár, a hires merseburgi püspök, Szent Istvánnak kivált lengyel dolgokról jól értesült kortársa, világosan támogatja.
Közzétéve ennyi ideje: 17th January 2016, szerző: Cirbolya apó https://martelyman.blogspot.com/2016/01/ki-volt-szent-istvan-szuloanyja.html