Az „Intelmek” szövegezése nem Szent Istvántól, hanem Imre királytól való, az ő fiához III. Lászlóhoz

Azt állítom, hogy az „Intelmek” szövegezése, noha valóban királyi utasításra történt, korabeli, csak nem Szent Istvántól, hanem száz évvel későbbről, Imre királytól való, az ő fiához III. Lászlóhoz.

A legrégebbi ismert kézirat az Intelmekről, 1406-ban vették leltárba a Bécsi Császári Könyvtárban.”

 E műről azonban az egész Árpád-kor nem tud. Mind a tíz fejezetének kezdő sorai – “In nomine sancte Trinitatis et individuae Unitatis” – amelyek XII. századi szófordulatok.

A tíz fejezetből az első három az egyházról szól. Arról, hogy mi a kötelessége az uralkodónak a papokkal szemben – fordítva semmi. Mivel István király hozta létre a püspökségeket, kizárt, hogy a királyi hatalmat alájuk rendelte volna. „A királyi trón ékessége a főpapoknak rendje”.. Hogyan lett volna rendjük, amikor épen csak megalakultak a püspökségek?!

„Azért is nevezték az első királyokat nagyságosnak, mert az egyházat nagyobbították.” Az első királyok: Szent István, és 1046-1095-ig a növekedés időszakában, I. András, I. Béla, Salamon, I. Géza, I. László. Ők nagyobbították az Egyházat, de honnan tudta volna ezt előre István király? A „nagyságos” jelző egyértelműen magyar sajátosság, nem utalhat a római, vagy konstantinápolyi, főként nem német királyokra. Az egész gondolatsor egy beállt keresztény országot mutat.

 „A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat”.. Hogyan létezhetett volna István korában olyan királyi tanács, amelynek befolyása lett volna a királyválasztásban, amikor épen csak megalakult az államszervezet?

“Uram, atyám, én életemnek Istene, ne hagyj engem álnokságnak gondolatában, az én szemeimnek ne adj kevélységet, és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem, Uram. Vedd el tőlem a testnek kívánságit, és a tisztátalan és esztelen léleknek ne adj engem, Uram.” Ezzel az imádsággal fohászkodtak hát a régi királyok,” . Máshol írja: „ha nem leendesz az előtted uralkodó királyok szokásainak követőjévé.” Egyesek félrevezetési szándékkal állítják: „A szerző úgy általában gondolt a keresztény uralkodókra.”

„Intelmekből hiányzik az Imre herceg szent életére való utalás. Ha ezt valóban Szent István írta, vagy íratta fiának, akkor ennek személyes jellegű, saját, uralkodásra készülő fiának adott atyai intelmeknek kellene lennie. Az apa jól ismerte fia szent életét, ezért a szövegben benne lenne, az erre való utalás, vagy a gondolatmenet a szent élettel összhangban állna. Nem írhatott volna az „álnokságok gondolatáról”. Imre herceg megkért és feleségül is vett egy királylányt, azonban házasságában is megőrizte szüzességi fogadalmát: házasságában is szűz maradt. Értelmetlen régi királyokra utalni, amikor István volt az első király.

István király Intelmeinek a korona ad értelmet, keretet és célt. A bevezető gondolatok után, még az első atyai-királyi tanács előtt ezzel a feltételes mondattal találkozunk: „Ha a királyi koronát meg akarod becsülni”.

 Szent István egy szent ereklyéjével felékesített királyi lándzsát kapott a koronájával együtt ajándékba a pápától, és III.Ottó császártól. A lándzsa képét még első dénárjára is rávésette, a koronát nem.

Felirata:LANCEA REGIS – a király lándzsája. István király ezüstdénárja hu.wikipedia.org/wiki/Lancea_Regis_d%C3%A9n%C3%A1r

  A koronázási paláston is, kezében a lándzsával szerepel. A királyi lándzsa fontosabb hatalmi szimbólum volt, mint a korona, az ő korában. Főként azért, mert ez a „Szent Lándzsa” (Longinus százados) másolata volt. Nem hihető, hogy a szent lándzsáról nem emlékezik meg az „Intelmekben”, ha a koronára ilyen részletesen kitér.

„A boldog emlékezetű Henrik császár pedig mikor az országot Szent Péter tiszteletére meghódította, és a királyát legyőzte, a lándzsát és a koronát elküldte szent Péter sírjához, győzelmének dicsőségére, oda küldvén az ország jelvényeit, ahonnan méltósága eredt”.. /VII. Gergely pápa levele, Salamon királyunkhoz/

A lándzsa 1044-ben került Rómába, így 1200-ban Imre király már nem tartotta fontosnak. Jelenleg a vatikáni pincékben lehet.

A szent hagyományokhoz való ragaszkodást könnyedén lehet cáfolni. Nem írhatta Szent István az „Intelmeket”. Ennyit az igazsághoz. Teljes írás: www.negyedik-dimenzio.eoldal.hu/cikkek/szent-istvan-koronaja-es-kora/szabo-gabor–az–intelmek–et-nem-szent-istvan-kiraly–hanem-imre-kiraly-irta-fi