Mi az a tektonikus törésvonal, és miért fontos, hogy van, vagy nincs a paksi atomerőmű alatt?
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról
A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve.
Mi az a tektonikus törésvonal, és miért fontos, hogy van-e ilyen a paksi atomerőmű alatt, vagy nincsen?
Kurt Decker: Két oka van annak, hogy a tektonikus törésvonalak miért fontosak az ilyen létesítmények szempontjából. Az első, hogy ez egy úgynevezett aktív törésvonal lehet, amely epizodikusan mozog, és az epizodikus mozgásával egy ilyen törésvonal földrengéseket okozna. A földrengés, a földrengés talajmozgása pedig fenyegetést vagy veszélyt jelentene a nukleáris üzemre nézve. A másik ok az, hogy ha a földrengés elég erős, akkor megvan a lehetősége, hogy megtörje a felszínt.
Milyen kutatásokat kell elvégezni az atomerőművek közelében található ilyen törésvonalak esetleges jelenlétének feltárására?
Geológiai és geofizikai vizsgálatok egész sorát kell elvégezni ahhoz, hogy kizárjuk az ilyen törésvonalak jelenlétét – nem könnyű kizárni őket, mert az ilyen erős földrengések ritkák.
Ön áttekintette azokat a földtani kutatásokat, amelyeket Pakson végeztek az atomerőmű bővítése előtt. Mit állapítottak meg?
Átnéztük azokat a kutatási eredményeket, amelyeket a magyar geológiai és szeizmológiai, geofizikai tudományos közösség szolgáltatott. Ezt egy nagyon vaskos kötetben foglalták össze, a Földtani Kutatási Program Zárójelentésben, amely pár ezer oldalas. Ezt átnézve megtudtuk, hogy alapos vizsgálatok folytak a telephely körül, de a meglévő Paksi Atomerőmű és a leendő Paks II. Atomerőmű telephelye egy aktív törésvonalon helyezkedik el.
Amikor 2017-ben nyilvánosságra került, hogy ez a törésvonal közvetlenül az erőmű alatt húzódik, a kutatást végző tudósok azt állították, hogy bár valóban van törésvonal, de az nem „kapabilis”. Mi az a kapabilis törésvonal, és miért gondolják úgy, hogy ez a törésvonal nem kapabilis?
Egy kapabilis törésvonal képes megtörni a felszínt. A földrengés rázkódása mellett a földfelszín lépcsőzése vagy elnyírása, elvetése is megtörténhet, ezt nevezik kapabilis törésnek. Amennyire mi olvastuk a geológiai jelentést, nem zárják ki a kapabilis törést, és van egy része a jelentésnek, ahol bemutatnak egy ásatást, egy 80 méter hosszú árok kiásását, a Duna legfiatalabb üledékeinek feltárását, amelyek kora 19-20 ezer év, és egyértelműen dokumentálták a töréseket, amelyek elérik ezeket a nagyon fiatal üledékeket.
Akkor hogyan lehetséges, hogy ezt a helyszínt alkalmasnak minősítették egy atomerőmű létesítésére?
Szükséges feltétel, hogy a helyszínre vonatkozóan tudományos bizonyítékokkal kizárják a talaj tartós elmozdulásának lehetőségét, vagyis a kapabilis törésvonalat. Ez követelmény ahhoz, hogy a telephelyet nukleáris létesítmény alkalmas telephelyének tekintsék. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján azt mondják, hogy a vizsgálatok nem tudják megbízhatóan kizárni a Paks II. helyszínén egy kapabilis törésvonal jelenlétét.
A Telephely Biztonsági Jelentés a Földtani Zárójelentéshez képest elbagatellizálta a geológiai incidens valószínűségét?
Ezt nem állíthatom, de nagyon világosan rámutattunk az általunk talált különbségekre. És ezek a különbségek mind arra irányulnak, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a telephelyen kisebb a földtani kockázat.
Ez tisztán jogi kérdés, vagy reális esélye van egy pusztító földrengésnek Pakson?
Geológusként úgy gondolom, hogy reális a földrengés veszélye Paksnál. Amikor átolvastuk a Földtani Zárójelentést, 20-30 súlyos földrengésről találtunk bizonyítékot benne, amelyek mindegyike dokumentáltan az elmúlt 30 ezer évben történt a Paks környéki régióban.