A brüsszeli “atombomba” újra felverheti az energiahordozók árát
Az EU 2005-ben vezette be a kibocsátási vagy emissziós kvótákat, amelyekkel kereskedni lehetett. A cél az volt, hogy a tagállamokat rábírják szén-dioxid lábnyomuk csökkentésére. A rendszert azonban szándékosan úgy építették fel, hogy a legnagyobb kibocsátókat kevésbé sújtotta, mint a többieket. Ők ugyanis féláron kapták a kvótákat. Az elmúlt hónapokban azonban az emissziós kvóták ára az egykori 30 euróról 80 euró fölé emelkedett, nem kis mértékben az energiaválságot meglovagoló spekulánsok miatt. Így lényegében hiába csökkent egyes vállalatok károsanyag-kibocsátása, többet fizettek az emisszióért. Ez azokra igaz, kiknek kibocsátása lassabban nőtt, mint a kvóták ára.
Ráadásul a kvóták ára beépül az energiaárakba is, így az energiaigényes ágazatok szereplői lényegében kétszer fizetnek rá ugyanarra az intézkedésre. De mivel a legnagyobb vállalatok a kvótáik felét ingyen kapták, a háztartások csak közvetve és csak kisebb mértékben érezték ezt a drágulást a bőrükön. Ennek a közvetettségnek vethet véget Brüsszel. Az EU ugyanis kiterjesztené a kvóták használatát a közúti és hajóközlekedésre, valamint az építőiparra is. Egyelőre a háttérben folyó tárgyalások részletei és a konkrét koncepciók nem ismertek, de adott esetben ez azt is jelentheti, hogy drágul a tankolás vagy akár a fűtés – a meglévő infláción túl, persze…
Kiterjesztenék a kvótarendszert
Brüsszel elképzelése az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás megdrágításával a vállalatok majd tisztább technológiákba fognak invesztálni, amit számszerűleg úgy határoztak meg, hogy 2030-ra az európai károsanyag-kibocsátást az 1990-es szint 45 százalékra vágják vissza.
Ennek eléréséhez eltörölnék a nagy ipari játékosok kvótáinak 50 százalékos kedvezményét és bevezetnének egy ETS2 rendszert, amely kiterjesztené a kvótarendszert az energiahordozókra: a benzinre, gázolajra, földgázra és szénre. Igen, pontosan arról van szó, hogy a jelenlegi bizonytalan időszakban, amikor az emberek vágtató inflációval és emelkedő kamatterhekkel küzdenek, Brüsszel újabb szigorítással rontana a helyzeten pontosan azon a területen, ahol az orosz-ukrán háború és a szankciós politika így is a tönk szélére sodort.
Drágulásra drágulást halmozni…
A szén, az üzemanyag és a földgáz ára így egy újabb igen hektikus, spekulánsok által jócskán kihasznált tényezőtől függene és drágulna.
Brüsszel az így beszedett tízmilliárdokat elvileg szén-dioxid-csökkentési programokra fordítaná.
Gazdasági öngyilkosság
Akárhonnan nézzük, Brüsszelben teljesen eltávolodtak a valóságtól. Nem csak az árak drágulása miatt. Az, ami az elmúlt hónapokban történt, padlóra küldte az európai gazdaság egy részét, különösen az energiaigényes ágazatokban. Szlovákiában már kongatja vészharangot a Slovalco és a kassai vasmű is. Ha Brüsszelnek az a célja, hogy kiűzze a kontinensről a befektetőket, gyártókat és üzemeket (egyszóval a munkáltatókat), akkor ebbe tökéletesen illeszkedik ez az intézkedés, ami az energia drágulását és az energiaállátás bizonytalanságát újabb intézkedéssel súlyosbítja.
Felvetődik a kérdés, hogyan készülhetnek tervek Brüsszelben egyszerre arról, hogyan tudják ellensúlyozni az amerikai kllímakedvezményeket biztosító csomagot, amely elszipkázhatja az európai működőtőkét a tengerentúlra, és hogyan csökkentsék az öreg kontinens versenyképességét egy átgondolatlan, politikai ideológia miatt erőltetett intézkedéssel (sokan építették ezekre a tervekre politika agendájukat, nem szívesen adnák fel, még akkor sem, ha tízmilliók életszínvonalát tennék vele padlóra…).