I. BÉLA KIRÁLY AKIRE A TRÓN RÁSZAKADT
AKIRE A TRÓN RÁSZAKADT
Kevesen emlékeznek I. Béla királyunkra. Az iskolában alig tanítanak róla valamit, még haláláról sem beszélnek, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. Alig hiszem, hogy akadna még a világtörténelemben olyan király, akit a saját trónja ölt meg.
I. Bélával ez történt. Ez bizonyos, ha származása nem is annyira. Géza magyar fejedelemnek volt az unokája, apja pedig valószínűleg az a Vazul volt, akivel I. István olyan kegyetlenül elbánt. Vazult, vagy más források szerint Vászolyt pogánylázadása miatt a király megvakíttatta. Más források azt állítják, hogy nem Vazul, hanem testvére Szár László volt Béla apja.
Orseolo Péter herceg, aki István örökösének tekintette magát, akadálynak tarthatta Bélát és két testvérét Endrét és Leventét. Az öregedő István úgy érezte, hogy nem tudja megvédeni a hercegeket, ezért maga javasolta nekik, hogy meneküljenek el az országból.
A hercegek először Csehországba menekültek, itt találkoztak a szintén menekült II. Mieszko lengyel fejedelemmel. A fejedelemnek sikerült visszaszereznie trónját – pedig veszélyes alkalmatosságok voltak a trónok akkoriban – a hercegek pedig elkísérték Lengyelországba. Itt Béla a pomerániaiak elleni háborúban vezérként irányította Mieszko hadait és annyira kitüntette magát, hogy a fejedelem hálából hozzá adta lányát, Richezát. Akár a népmesékben… Valószínűleg későbbi ragadványnevét, a „Bajnok” előnevet is itt szerezhette Béla.
Mert a későbbiekben nem sokat viselt hadat. Erről így írt Jókai Mór:
Első Béla egyike volt Magyarország legnagyobb királyainak.
Az utókor ugyan szereti azokat nagyoknak nevezni, kik harci győzelmeket kötöttek nevükhöz, de nagy volt az is, ki a békét fenn tudta tartani népei számára.
Első szava a trónra lépés után kegyelemosztás volt; elleneit, kik szétfutottak az országba és azon kívül, visszahívta, nejeiket meghagyta birtokaikban. Országgyűlést hivatott össze, minden helységből kettőt az éltesebbek közül.
Még szigorúságában is tudott kedélyes lenni; midőn egy ízben a napimádók követeket küldöttek hozzá, azzal az őszinte kérelemmel: hogy hadd gyújtsák ők fel a keresztények templomait: a jámbor király, ahelyett, hogy mint elődei, kardélre hányatta volna a lázadókat, poroszlókat küldött le hozzájuk, nagy korbácsokkal s ütlegekkel verette szét az egész pogány forradalmat, melyet ha karddal támadt meg, tán ezrek életébe kerül. Soha sem lázadt fel többet a pogány vallás mellett senki.
Törvényt hozott az uzsorások ellen, árát szabta a vagyonnak, megkisebbíté a nép adóját. A krónika azt írta fel róla: hogy a szegény bővülködött alatta és a gazdag dicsekedett. Vajha tudták volna utódai, hogy ez a legnagyobb dicséret, mit egy fejedelemről elmondhatni.
1063-ban a Német-Római Birodalomba menekült Salamon ottani segítséggel kívánt visszatérni Magyarországra és erővel megfosztani I. Bélát a trónjától. Az Ausztriában készülődő sereg ellen Béla csapatokat küldött, de vállalkozása sikertelen volt. A várható német betörés miatt országgyűlést hívott össze Dömösre és ezen a gyűlésen esett meg vele a nevezetes szenzáció, a saját trónja sebezte halálra.
A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szög színű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.
(Kálti Márk – Képes krónika)
És különös halálával a béke rövid korszaka is véget ért Magyarországon… Vagy tán nem is volt olyan fura az a halál? Salamonnak akadtak jóakarói az udvarban… Hogyan történt? Már sosem derül ki.
Kép: Béla herceg elnyeri a koronát. Miniatúra a Képes krónikából
