Természetesebb lakóhelyekkel meg lehetne menteni a méheket a tömeges pusztulástól


Balázs Zsuzsanna

2019.09.11. · TUDOMÁNYshareMegosztás

A nikotinoid tartalmú növényvédőszerek mellett a méhkaptárok szerencsétlen konstrukciója is hozzájárulhat a tömeges méhpusztuláshoz Derek Mitchell,a Leedsi Egyetem mérnöke szerint. Mint a Conversation című online magazinban a kutató összefoglalta, az amerikai méhpusztulás legfőbb okozója, az ázsiai méhatka (Varroa Destructor) azért is tud olyan hatékonyan terjedni a méhpopulációkban, mert a mézelő méhek kaptárai ideális környezetet biztosítanak a számára. 

A mesterséges kaptároknak például, szemben a méhek természetes lakhelyéül szolgáló faodúkkal, túlságosan nagy a hővesztése. A problémát fokozza, hogy az ember kreálta kaptárakban a páratartalom is jóval alacsonyabb annál, mint amire a méheknek ideális esetben szükségük lenne. Ilyen körülmények között pedig a méhatka jóval nagyobb ütemben és mértékben képes elszaporodni. 

photo_camera Organikus méhkaptár Fotó: Pixabay

Ha a méheket a természetes lakóhelyeiken, a faodúkban megszokott páradúsabb és melegebb környezetben tartanák, a gazdáknak jóval kevesebb kártevővel kellene számolniuk – állítja Mitchell. A környezetmérnök szerint a méh és az általa választott odú afféle rendszert alkot. Ennek megbomlása, épp úgy, mint az emberi szervezet egyensúlyi állapota, a homeosztázis felborulása, betegséghez vezet. 

Nemcsak a lakhatás, a táplálkozás reformja is segíthet

Az ázsiai méhatka által terjesztett kór a méhek vírusfertőzése, amelyet a deformáltszárny-vírus okoz. A beteg rovarok szárnya elcsökevényesedik, így a méhek nem, vagy nem elég hatékonyan repülnek. Utóbbi esetben pedig a beporzott növényeket, azokkal pedig méhtársaikat is továbbfertőzik. Az ázsiai méhatka nemcsak az amerikai, hanem az európai méhpopulációt, és ezáltal az európai méhészeket is fenyegeti.  

Az organikus építészet méhekre való kiterjesztése mellett másféle természetes gyógymód is létezhet a méhatkák ellen. Mint arról korábban a Qubiten hírt adtunk, a témában nemrégiben a Nature-ben cikkező kutatócsoport azt vette észre, hogy a háziméhek előszeretettel látogatnak bizonyos fajta gombákat. A gombakedvelő populációban pedig kevésbé terjedt a deformáltszárny-kór. Kisült, hogy a méhek nemcsak lakmározni járnak a gombákra, hanem gyógyszerként szedik azt. Az óriáslakkostapló-kezelés ráadásul nemcsak egyféle vírus ellen bizonyult hatékonynak.

Méhkórtan

A tömeges eltűnéssel járó méhpusztulások hátterének felderítése korántsem egyszerű feladat: az áldozatok tetemeit szó szerint pillanatok alatt feldolgozza az anyatermészet, az elpusztult egyedet gyakorlatilag nem lehet vizsgálni, az életben maradtak tanulmányozásával pedig nem feltétlenül állítható fel pontos diagnózis.

Bő tíz évvel ezelőtt elsőként a rejtélyes kolónia-összeomlások (Colony Collapse Disorder, CCD) hívták fel a figyelmet arra, hogy valami nagyon nem stimmel a mézelő méhekkel, miután bizonyos területeken a populáció 90 százaléka szó szerint eltűnt. A magyar szaknyelven elnéptelenedés szindrómának is nevezett jelenség során méhcsaládok tízezrei váltak köddé. A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása, a beltenyésztés következtében kialakult immungyengeség, a rovarirtószerek szakszerűtlen használatának negatív hatásai és a GMO-növények terjedése mellett legújabban a túlfeszített munka okozta stressz került elő magyarázatként. 

A méhészeti szakemberek szerint a rablógazdálkodásként jellemezhető méhészeti attitűd a bajok ősforrása. Az utóbbi évtizedekben elharapódzott a világban – főleg a méhszegény Nyugat-Európában és Amerikában – az ipari léptékű méztermelés. A praxis lényege, hogy az utolsó cseppig ki kell pergetni a mézet a kaptárakból, a rovarokat pedig mesterséges cukrokkal kell táplálni. Ennek eredményeként egy méhcsalád 100 kilogramm mézet is termel egy szezonban, míg két évtizeddel ezelőtti 20-40 kiló már csúcsnak számított.  

A COLOSS felméréséhez hasonlóan egyre kiterjedtebbé váló kutatások eredményein alapuló prevenciós és gyógyító módszerek bevetéséig mindenképp reményre ad okot, hogy a 10 ezer évvel ezelőtt háziasított méhek 30 millió éves történetük során már több jégkorszakot és globális klímaváltozást is átvészeltek, talán az ember sem árthat nekik. 

https://qubit.hu/2019/06/13/a-mehpusztulas-tartossa-valt-europaban-es-errol-legkevesbe-a-termeszet-tehet-leginkabb-az-ember